„Rézcső” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
62. sor:
|-
|Gyorscsatlakozós kötés
|
|}
A rézcsövek leggyakoribb kötésmódja az épületgépészetben a kapilláris forrasztás. Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani:
* Lágyforrasztás
* Keményforrasztás
A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt.
Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja.
A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 °C fölött, lágyforrasztásnál 450 °C alatt helyezkedik el.
Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kémény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak.
'''Keményforrasztást kell alkalmazni:
* Gáz-, folyékony gáz- és fűtőolaj vezetékek szerelése esetén
* 110
* esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél
'''Lágyforrasztást kell alkalmazni:'''
*
Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható.
| |||