Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
| járás = Rétsági
| rang = [[község]]
| polgármester = Meló Martina (független)<ref>{{hiv-web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M13/T122/tjk.html |cím=A 2014-es választás eredménye |elérés=2015-02-27}}</ref>
| polgármester = Meló Martina - független
http://valasztas.hu//hu/onkval2014/990/990_0_index.html
| irányítószám = 2652
| körzethívószám = 35
 
== Története ==
'''Tereske''' (-monostor, Tót-) [[Árpád-kor]]i település. Nevét [[1219]]-ben említette először oklevél '''Triskai'' alakban írva, majd [[1255]]-ben ''Triske'', ''Tottriske'', [[1274]]-ben ''Tottreske'' névenírásmóddal.
 
Tereskének már a [[tatárjárás]] előtt is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is. E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a [[Váradi Regestrum]] (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a XIII13-XV15. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók. Az [[Árpád-kor]]ban már a Boldogasszonyhoz címzett Benedek-rendű apátság állt itt, melynek [[apát]]ja [[1219]]-ben perelte a [[Heves vármegye|Heves vármegyében]] lévő poroszlai ([[Poroszló (település)|Poroszló]]) apátot és kegyurát 20 M miatt.
[[1255]]-ben '''Triske''', '''Tottriske''', [[1274]]-ben '''Tottreske''' néven.
Tereskének már a [[tatárjárás]] előtt is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is.
E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a [[Váradi Regestrum]] (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a XIII-XV. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók.
Az [[Árpád-kor]]ban már a Boldogasszonyhoz címzett Benedek-rendű apátság állt itt, melynek [[apát]]ja [[1219]]-ben perelte a [[Heves vármegye|Heves vármegyében]] lévő poroszlai ([[Poroszló (település)|Poroszló]]) apátot és kegyurát 20 M miatt.
 
A monostoros hely mellett Vadkerttel határosan terült el '''Tóttereske''' falu, melynek 5 és fél ekényi, a [[nógrádi vár]] alá tartozó földjét [[1255]]-ben Sdelyn (Edelyn) fia Jób eladta a Vadkerten birtokos [[esztergomi érsek]]nek.
 
A [[16. század]] közepén török terület volt: [[1562]]-[[1563]]-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, [[1583]]-[[1584]]-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, [[1584]]-[[1585]]-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, [[1592]]-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt. [[1593]]-ban szabadult fel a megszállás alól. [[1598]]-ban Kampor Ferenc özvegyének volt a birtoka.
A [[16. század]] közepén a [[török hódoltság]]hoz tartozott:
 
[[1562]]-[[1563]]-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, [[1583]]-[[1584]]-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, [[1584]]-[[1585]]-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, [[1592]]-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt.
 
[[1593]]-ban szabadult fel a hódoltság alól. [[1598]]-ban Kampor Ferenc özvegyének volt a birtoka.
 
[[1715]]-ben 14 magyar és 7 tót, [[1720]]-ban 12 magyar és 4 tót háztartást írtak itt össze.
Az [[1710]] január 22-én [[Romhányi csata|Romhánynál lezajlott ütközet]] kiterjedt e község határára is. Az itt elesetteket a Dennek-pusztához tartozó erdőben hantolták el.
 
[[1866]]-ban nagy [[kolera]] járvány pusztított a településen.
 
A [[20. század]] elején [[Nógrád vármegye]] [[Nógrádi járás]]ához tartozott.
[[Fájl:Tereske Sz laszlo legendaja falfestmeny.jpg|250px|bélyegkép|balra|Tereske, Szent László legendája, falfreskó-részlet]]
[[Fájl:TereskeSztLaszlo.JPG|250px|bélyegkép|balra|Részlet a tereskei [[I. László magyar király|Szent László]] legendából, egy észak-magyarországi tájakat bemutató kiállítási füzetből.]]
A mai templom [[Keletelés|keletelt]], [[Hajó (építészet)|egyhajós]], homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később [[barokk stílus]]úra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő [[gótika|gótikus]] ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a [[középkor]]iközépkori kolostor és torony alapfalai láthatók.
 
=== Volt Frideczky kúria ===
A kastélyt a Huszár család építtette [[klasszicista]] stílusban, [[1848]]-ban. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő [[timpanon]]nal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a bal oldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben.
 
=== A Rómairómai katolikus templom és a volt Huszár -kastély műemléki környezete ===
[[Fájl:Tereske oltar.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Tereske, oltár, barokk díszítéssel]]
[[Fájl:Tereske oltar kozelrol.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Tereske, oltár, középkori falfreskóval]]
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=757 LégifotókLégi felvételek Tereskéről]
* [http://www.teresketo.hu/ Tereskei horgásztó]
<!--* [ Tereske Önkormányzatának honlapja]
47 105

szerkesztés