„Cserhátsurány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
 
== Nevének eredete ==
Nevének '''cser''' előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő '''hát''' szélesebb tetejű magaslatot, míg a '''surány''' szó eredetéről kétféle felfogás alakult ki: az egyik szerint [[szláv nyelvek|szláv]] szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök kifejezés, jelentése: méltóság.
 
== Története ==
'''Cserhátsurány''' [[középkor]]i település, nevét egykor '''Surány'''-nak írták.
 
A [[14. század]]ban Surány a [[Csór nemzetség]] birtoka volt. [[1344]]-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtoka volt, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. Az egyhajós [[gótika|gótikus]] templom nyolcszög alaprajzú, tornya később [[barokk]] sisakot kapott. [[1934]]-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezik ma az új templom szentélyét.
A [[14. század]]ban '''Surány''' a [[Csór nemzetség]] birtoka volt.
 
[[1726]]-ban a Sréter család birtoka volt. A [[Sréter család]] építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e után épült. A családból Sréter János részt vett a [[Rákóczi szabadságharc]]ban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a[[18. század]]ban épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
[[1344]]-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtoka volt, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott.
Az egyhajós [[gótika|gótikus]] templom nyolcszög alaprajzú, tornya később [[barokk]] sisakot kapott. [[1934]]-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezik ma az új templom szentélyét.
 
[[1726]]-ban a Sréter család birtoka volt. A [[Sréter család]] építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e után épült.
A családból Sréter János részt vett a [[Rákóczi szabadságharc]]ban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt.
A községben álló kastélyuk a[[18. század]]ban épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
 
=== Népcsoportok ===
55 ⟶ 50 sor:
== További információk ==
<!--* [ Cserhátsurány Önkormányzatának honlapja]-->
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=75 LégifotókLégi felvételek a településről]
* [http://www.palocok.com/Cserhátsurány Cserhátsurány az Ipoly-menti Palócok Honlapján]
 
{{Nógrád megye helységei}}
{{Balassagyarmati járás}}
{{DEFAULTSORT:C~serhatsurany}}
[[Kategória:Nógrád megye települései]]