„Semmering-hágó” változatai közötti eltérés

Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó ([[Német nyelv{{ny-de|németül]] ''Gebirgspaß''}}) Ausztriában, északról a ''RaxalpRaxalpe'', délről pedig a ''WechselgebirgeWechsel-hegység'' között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a ''Hirschkogel'', északon a ''Pinkelkogel'' (1292  m.) található. A természetes határt [[Alsó-Ausztria]] és [[Stájerország]] között a Semmering-hágó képezi.

[[Tauernfenster]]hez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a [[Központi-Alpok]] (ném.: ''{{ny-de|Zentralalpe''}}) legrégebbi kőzeteinek újabbkoriújabb kori gyűrődéseit. Ez mintegy 200  km²-es területet jelent.

A Semmering térsége a [[Népvándorláskor|népvándorlás]] nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész [[Keleti-Alpok]] vidékére jellemző volt. Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa ([[havasszépe]]) hegyé”-t jelenti. Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. [[Ulrich von Liechtenstein]] [[minnesängerMinnesänger]] „Arthus Utazása”utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről.

* 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első [[málhásút]] (németül [[{{ny-de|Saumweg]]}}) létezéséről.

* 1735-ben aztán ezt a málhásutat a [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] által létesített „Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (pl. [[Schottwien]]) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszám készítőklószerszámkészítők, kovácsok, kerékgyártók).

* Közvetlenül a [[19. század]] kezdetén egy olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig most már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek.

* 1842-ig vasútvonal működött [[Bruck an der Mur]] és [[Mürzzuschlag]] között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és [[Gloggnitz]] között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a [[Carl von Ghega|Carl Ritter von Ghega]] által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt [[Semmeringi vasút]] (''(Semmeringbahn)'') megépítésével szüntették meg.

A Semmering-hágó – a [[Wechsel-hágó]] mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton ('''[[S6''']]), valamint a Semmeringbahn[[Semmeringi elnevezésű vasútvonalonvasűt]]vonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű település, „Luftkurort Semmering”.

== A Semmering -autóút (S6 Schnellstraße) ==

Ausztria '''[[S6''' -]] jelű autóútja, amelyikamely - a stájerországi Semmeringen át - az [[A2-es autópálya (Ausztria)|Süd Autobahn (A2)]] [[seebesteinseebenstein]]i csomópontja és a [[A9-es autópálya (Ausztria)|Pyhrn Autobahn (A9)]] [[Sankt Michael in Obersteiermark|St. Michael]] csomópontja köztközött biztosít közúti kapcsolatot.

Az autópálya 106 kilométer km hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-Alagutatalagutat 2004. októberében adták át a forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse [[Semmering]] települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12.000 {{szám|12000|jármű/napos}} forgalomterheléstől.

A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió € -tEurót tettek ki.

'''A Schottwien–völgyhíd''' 130  méter magas és teljes hossza 632  méter. Az osztrákA nagy osztrák autópálya-hidak közt a legutolsónak számít. A leghosszabb rész fesztávolsága 250  méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő építési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek csak a megnyitás után készültek el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz „Morzsahíd”).

{{Portál|Földrajz||}}