„Csatay Lajos” változatai közötti eltérés

A közös osztrák-magyar hadseregben törzskari, majd vezérkari tiszt volt. Harcolt az [[első világháború]]ban, majd [[1919]]-ben a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]]hez állt. 1919-től 1921-ig a budapesti Hadiakadémia tanára, 1921-26 között csapatszolgálatot teljesített, 1926-tól a [[miskolc]]i I. honvéd tüzérosztály parancsnoka, 1933-tól 1941-ig lőiskolai parancsnok, majd az 5. hadtest tüzérparancsnoka; később a tábori tüzérségi lőiskola parancsnokaként működött. 1941-42-ben a [[pécs]]i [[IV. honvéd hadtest]] parancsnoka; e hadtesttel 1942. május 1-jétől 1942. december 3-áig harctéri szolgálatot teljesített. 1943 február 1-jén vezérezredesé léptették elő, rövid ideig, a sebesült [[Jány Gusztáv]] felépüléséig a [[2. magyar hadsereg]] parancsnoka, majd a [[3. magyar hadsereg]] parancsnoka lett. [[1943]] [[június 12.|június 12-én]] elvállalta a honvédelmi miniszteri tárcát a Kállay-, majd a [[Sztójay-kormány]]ban. Többször is le akart mondani, de [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]nak mindig sikerült rábírnia a maradásra. Tisztségében egészen 1944. október 16-áig, Horthy kiugrási kísérletéig megmaradt, ekkor azonban a [[Gestapo]] letartóztatta. 1944. november 16-án Csatay a feleségével együtt öngyilkosságot követett el.