„Egységes Párt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
92. sor:
Az így két tűz közé került Bethlen kénytelen volt engedni Gömbösnek, aki immár saját elképzelései szerint alakíthatta át kormányát. A bethlenista miniszterek leváltása, illetve a hadsereg vezetőjének és több magas rangú tisztnek a nyugdíjazása, pontosabban a helyükre németbarát, Gömbös-párti tisztek kinevezése ellen tiltakozásul Bethlen és köre, valamint több leváltott miniszter is kilépett a pártból.
A NEP-et gyűjtőpárttá szervező intézkedések eközben lassan beértek az 1935-ös választásokra – ekkorra már szinte minden településen működött helyi pártszervezet, összesen mintegy 70 ezer pártaktivistával, ami meghozta a várt választási sikert is: az [[1931-es választások]]hoz képest 13 mandátummal többet, 171-et sikerült begyűjteniük. Választási sikerei ellenére antidemokratikus intézkedései és törekvései, a diktatúra bevezetése érdekében tett lépései (pl. [[korporativizmus|korporációs rendszer]] kiépítésének megkezdése) gyakorlatilag egy tömbbe kovácsolták Gömbös ellen a párt belső ellenzékétől a szociáldemokratákig az összes parlamenti szereplőt. Támadásaikat semlegesítendő, a kormány számos szociálpolitikai intézkedést vezetett be, köztük a 48 órás munkahetet, valamint elhangzott egy átfogó földreform ígérete, a tömegek azonban ezt már nem hitték el. A párton, illetve a parlamenten, sőt a kormányon belül is komoly nézeteltérések, kemény politikai harcok kezdődtek, melyek lezárására [[1936]]-ra már [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] is Gömbös elmozdítását látta a legjobb megoldásnak; ezt azonban Gömbös súlyosbodó betegsége, majd [[október 6.|október 6-i]] halála miatt már nem kellett megtennie.
A helyébe lépő [[Darányi Kálmán]] feladata a Gömbössel előretört jobboldali radikalizmus visszaszorítása lett. A várakozásoknak megfelelően leépítette a pártapparátust, a vezető pozíciókba mérsékelt konzervatívokat ültetett, betiltotta a [[Nemzet Akaratának Pártja|Nemzet Akaratának Pártját]], illetve a [[Magyar Nemzeti Szocialista Párt]]ot, vezetőiket ([[Szálasi Ferenc]]et és [[Böszörményi Zoltán]]t) pedig börtönbe csukatta, valamint komoly szankciókat léptetett életbe a [[Magyar Országos Véderő Egylet|MOVE]] ellen is. Kezdeti határozott fellépése azonban 1937-38-ra teljesen elolvadt; [[Adolf Hitler|Hitler]] sikerei, valamint a szélsőjobb erőteljes térnyerése az intézkedések ellenére teljesen elbizonytalanították. Betiltásuk helyett egyes követeléseik teljesítésével (pl zsidótörvény-javaslatok) igyekezett lecsillapítani őket, azonban ez csak olaj volt a tűzre. Az [[Anschluss]] után teljesen feladta a küzdelmet: engedélyezte Szálasi újabb pártjának megalapítását, és leült velük tárgyalni, hogy esetleges pozíciókért cserébe alkotmányos ellenzéki szerepbe erőltesse a nyilasokat.
123. sor:
=== Magyar Élet Pártja ===
A Magyar Élet Mozgalom és [[Teleki Pál|Teleki]] megegyezése nyomán a mozgalom beolvadt a pártba. Az újraegyesített kormánypárt [[1939]]. február 2-án felvette a ''Magyar Élet Pártja'' nevet, miközben a németek jóváhagyásával Magyarország önálló akció során [[Kárpátalja]] teljes egészét elfoglalta és területét a [[Magyar Királyság]]hoz csatolta, melyért „cserében” beiktatták a „[[második zsidótörvény]]t”, az 1939. évi IV. törvénycikket. A viszonylag stabilizált belpolitikai légkörben a [[revízió]] újabb sikerével a háta mögött Teleki javaslatára [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] feloszlatta az országgyűlést, és kiírta az újabb [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#1939-es választások|választásokat]].
Az eredmények minden elvárást felülmúltak, a két választás közötti területi gyarapodás révén 245-ről 260 fősre növekedett parlamentben a MÉP 187 helyett szerzett meg, amellyel kényelmes, kétharmados többséghez jutott az új törvényhozásban.
| |||