„Kozma Miklós” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: születés dátuma → születési dátum AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
| név = Kozma Miklós
| kép =
| képaláírás =Kozma Miklós
| beceneve =
| születés helye = [[Nagyvárad]]
14. sor:
| egysége =
| csatái = [[Első világháború]]
| kitüntetései = [[Signum Laudis]], Vaskorona-rend, III. osztályú katonai érdemkereszt, II. osztályú mémetnémet Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje
| rokonai =
| polgári foglalkozása = politikus, az MTI elnöke.
22. sor:
 
== Élete ==
A [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] elvégzése után mint huszár [[Rendfokozat|hadnagy]] kezdte meg szolgálatát. Emellett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Egyetem]]en jogot tanult. Harcolt az [[első világháború]]ban. [[1919]]-ben [[Szeged]]en a [[Nemzeti Hadsereg]] propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd [[Horthy Miklós]] kabinetirodájának katonapolitikai referense. [[1922]]. [[október]]étől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, [[1934]]-től felsőházi tag lett. [[1935]]. március 4-től [[1937]]. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az [[1935]]. évi választásokat. [[Darányi Kálmán]] kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. [[1937]]. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. [[1938]] őszén a [[Héjjas Iván]] vezette [[Rongyos Gárda]] alakulataival be akart törni [[Kárpátalja|Kárpátaljára]], erről a szándékától azonban lebeszélték, a Rongyos Gárda viszont így is beszivárgott Kárpátaljára, ahol számos fegyveres cselekményben vett részt a szlovák hadsereggel szemben.
 
[[1940]]-től kinevezték a [[trianoni békeszerződés]]sel 1920-ban [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében [[ruszinok]] által lakott területen. Ragaszkodott a [[ruszin nyelv]] oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy {{szám|18000}} Magyarországra menekült zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, átadtak a németeknek, akik ezeket a zsidókat [[Kamjanec-Pogyilszkij|Kamenyec-Podolszkijnál]] legéppuskázták.