„Hollósy József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Feltehetően Münchenben ismerkedett meg a buddhizmussal is, ahol ekkor már jelentős buddhista közösség létezett. Betegsége miatt 1884-ben visszatér szülőföldjére.
1893-ban Máramarosszigeten jelenik meg első műve, a ''Buddhista Káté'', melynek teljes címe: ''Buddhista Káté, bevezetésül Gótamó Buddha tanához. A délvidéki buddhisták szent iratai után az európaiak használatára összeállította és jegyzetekkel ellátta Szubhádra Bhiksu''. A pozitív fogadtatás és a nagy érdeklődés miatt ezt halála után, 1901-ben újra kiadták. Ennek a műnek az eredeti változatát [[Henry Steel Olcott]] állította össze 1887-ben burmai gyerekeknek szánt tankönyvként. Szerkezetét tekintve a keresztény katekizmusok mintájára, kérdés-felelet formában íródott. Hollósy előszavát követően a mű a [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] életét, a [[Dharma (vallás)|Tant]] és a [[Szangha|Kiválók
Hollósy József második munkája a ''Buddha mondák'' című könyv volt, amely 1896-ban ugyancsak Máramarosszigeten jelent meg. Ez a mű [[Karl Eugen Neumann]] ''Zwei Buddhistische Suttas'' című könyvének magyar fordítása, amely három szuttát tartalmaz: ''Az aszkétaság gyümölcsének szuttája'', ''A kínszenvedés nagy szuttája'', ''A rossz és a jó asszony története''. A könyv záró részében a [[Dhammapada|''Dhammapadából'']] vett verspárok olvashatók. Hollósy tervezte ugyan a ''Dhammapada'' teljes fordításának elkészítését is, ám ez korai halála miatt nem teljesülhetett.
| |||