„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

a
a (törölt kép)
 
==Felállításuk==
A [[Dálnoki Miklós Béla]] vezette, [[Debrecen]]ben felállított [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] már [[1944]]. [[december 22.|december 22-én]] nyilatkozatban vállalta, hogy bíróság elé állítja a háborús és népellenes bűnösöket, illetve ha bűneiket más országban követték el, akkor kiadja őket. A nyilatkozatot a [[Szovjetunió]]val [[1945]]. [[január 20.|január 20-án]] aláírt fegyverszüneti egyezményben megerősítették. A kormány [[január 25.|január 25-én]] már meg is tárgyalta az erről szóló rendelettervezetet. A cél a kész rendelet bevezető része szerint az volt, hogy ''„akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak mielőbb elnyerjék büntetésüket”''.
 
A kész rendeletet 81/1945. M. E. számon [[február 5.|február 5-én]] hirdették ki. Ekkor azonban a népbíróságok ténylegesen már működtek. A [[Budapesti Nemzeti Bizottság]] már január végén döntött a Budapesti Népbíróság felállításáról. A Néptörvényszéknek nevezett testület elnökévé [[1945]]. [[január 30.|január 30-ával]] [[Major Ákos]]t nevezték ki, a következő nap pedig Szabó Ferenc lett a népbíróság ügyésze. Február 3-án, tehát a rendelet kihirdetése előtt a [[Major Ákos]] vezette tanács már ítéletet is hirdetett. (Rotyis Péter tartalékos főtörzsőrmester és Szívós Sándor tartalékos szakaszvezető ügyében, akiket 124 rendbeli gyilkossággal vádoltak a 401. számú különleges munkásszázad tagjainak sérelmére. Már másnap mindkettejüket nyilvánosan felakasztották, az [[Oktogon]]on).
 
==Problémák==
A népbíróságok ítéletei erkölcsi jóvátételt jelentettek az üldözötteknek és túlélő családtagjaiknak, de a bíróságok tevékenységét kezdettől súlyos problémák kísérték.
 
Alapelveik, tevékenységük jogi és eljárási háttere megkérdőjelezhetők voltak.
 
A [[Volksbund]] tagjai, a [[Waffen-SS]]-be besorozott [[magyarországi németek|németek]] automatikusan potenciális háborús bűnösnek számítottak, ugyanígy a [[Szálasi-kormány|Szálasi-rezsim]] hivatalnokainak jelentős része is. Előfordult, hogy megvertek és hamis vallomásra kényszerítettek vádlottakat, a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]-rendszert egészében elítélni igyekvő [[kommunista]] sajtó és politikusok pedig ezen törekvésüket támogatandó, nemegyszer nyomást gyakoroltak a bíróságokra. Levéltári irat őrzi például a párthatározatot arról, mit hirdessen ki másodfokú ítéletében a [[Népbíróságok Országos Tanácsa]] a [[Mindszenty József]] bíboros elleni eljárásban [[1948]]-ban.<ref>[http://nol.hu/cikk/366666/ Népszabadság online]</ref>
 
Máig ható, a magyar társadalom egységét sújtó hullámokat vetett, hogy a bűnösöket felkutató politikai rendőrséget a zsidó származású kommunista [[Péter Gábor]] vezette és a rendőrséghez másokkal együtt sokan csatlakoztak a túlélő magyar zsidók közül, akiknek családjával, ismerőseivel a háború idején borzalmak történtek. Mindezek miatt sokak számára úgy tűnhetett, hogy a felelősségre vonás nem más, mint a [[zsidók]] bosszúja, amihez a kommunisták által elkövetett törvénytelenségek és megfélemlítés tudata társult.
 
==Statisztikák==
Az ügyek jelentős része [[1946]]-ra, túlnyomó része [[1948]]-ra már lezárult.
 
[[1945]] és [[1949]] között Soós Mihály kutatásai szerint 59&nbsp;429 fő került a népbíróságok elé és 55&nbsp;322 fő ügye le is zárult. A népbíróságok 26&nbsp;997 főt elítéltek, 14&nbsp;727 főt felmentettek, 12&nbsp;644 fő ügye pedig más módon zárult.
 
A legfontosabb ügyekben eljáró Budapesti Népbíróság statisztikái szerint 1945-1946-ban 202 főt, [[1947]]-ben 33-at ítéltek halálra. [[1945]] és [[1947]] közt 127 főt végeztek ki, [[1948]]-ban 33-at. [[Szakács Sándor]] és [[Zinner Tibor]] adatai szerint<ref>[http://www.magyarholokauszt.hu/mh011190.html magyarholokauszt.hu]</ref> a népbíróságok 477 [[halálbüntetés|halálos ítélet]]et hoztak és ténylegesen összesen 189 embert végeztek ki, ítéletük alapján. A szigorral magyarázható, hogy a nácik által hosszabb ideig megszállt [[Ausztria|Ausztriában]] csak 32 embert végeztek ki a háború után.
 
{{Felelősségre vonás a második világháború után}}
 
{{DEFAULTSORT:Nepbirosagokmagyarorszagon}}
[[Kategória:Magyarország 1945–1956]]
319 417

szerkesztés