„Osztrák császárok listája” változatai közötti eltérés

a
(→‎Források: Lásd még)
[[Fájl:Weltliche Schatzkammer Wien (265).JPG|thumb|right|Ausztria császári koronája a Bécsi Hofburg kincstárában.]]
Az osztrák császári címet – pontosabban Ausztria császárának címét – [[1804]]-ben, [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] örökös császársággá alakításakor vette föl [[Ferenc magyar király|Habsburg–Lotaringiai II. Ferenc]], az utolsó [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], aki [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] néven lett az első osztrák császár. Az államjogi aktus célja az volt, hogy Ferenc azonos szintű uralkodóként léphessen fel az újonnan keletkezett [[Franciaország uralkodóinak listája|Francia császárság uralkodójával]], [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]]nal szemben. Az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]]ot [[1867]]-ig ''Habsburg Monarchiának'' vagy ''Habsburg Birodalomnak'' is nevezték.
 
[[Ferenc magyar király|I. Ferenc]], az első osztrák császár (II. Ferenc néven) a [[Nyugati császárok listája|német-római császár]]i címet is viselte [[1806]]-ig, amikor – [[I. Napóleon francia császár]] követelésére – a [[Német-római Birodalom]], és vele a német-római császári cím, hivatalosan ''(„[[de jure]]”)'' is megszűntek. Ekkorra a [[Német-római Birodalom]] ténylegesen ''(„[[de facto]]”)'' már nem létezett, mert [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] azt különálló királyságokra bontotta, amelyeknek élére saját rokonait vagy hozzá hű uralkodókat helyezett.
 
Az osztrák császárok névsora azonos a [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királyok]]éval ebben a korban. A sorszámozások eltérőek, attól függően, hogy osztrák császárként, magyar vagy [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]]ként címezték az illető uralkodót.
 
Az [[1867]]-es [[Kiegyezés]]sel az Osztrák Császárság átalakult dualista államszerkezetű perszonálunióvá. Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] egyik tagállama az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] (azaz a ''„Birodalmi Gyűlésben Képviselt Tartományok”''), másik tagállama a [[Magyar Királyság]] (azaz a ''„Magyar Korona Országai”'') voltak. A közös uralkodó (rövid formájú) címe ''„császár és király”''-ra ''(„Kaiser und König”)'' módosult. A közös állami dokumentumok, intézmények neve előtt emiatt állt a [[k. u. k.]], azaz a ''„császári és királyi”'' rövidítés.
 
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] ([[német nyelv|németül]] Österreich-Ungarn), és benne az Osztrák Császárság [[1918]]-ig állt fenn. Az [[első világháború]]t követő forradalmak után az első Osztrák Köztársaság (1918–1938) parlamentje kimondta a monarchia megszűnését, a [[Habsburg-család]] trónfosztását, az uralkodó család tagjainak örökös száműzetését, amelyet a második Osztrák Köztársaság (1945–) parlamentje csak az 1990-es években enyhített.
 
{| border="1" width = "100%" border="1" cellpadding="4" cellspacing="0" style="margin: 0.5em 1em 0.5em 0; background: #f9f9f9; border: 1px #aaa solid; border-collapse: collapse;"
| [[IV. Károly magyar király|I. Károly]]
| [[1916]]–[[1918]]
| [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] császár és király unokaöccse. '''IV. Károly''' néven [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]], '''III. Károly''' néven [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]]. [[1918]]-ban Ausztriában is, Magyarországon is megfosztották trónjától. Egész családját kiutasították az [[Ausztria|Osztrák Köztársaságból]]. A magyar királypártiak támogatásával [[1921]]-ben többször próbált puccsszerűen visszatérni [[Magyarország]]ra, e kísérleteket [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] meghiúsította. Az antant közreműködésével [[Madeira]] szigetére száműzték, ott halt meg [[1922]]-ben.
|-
| [[Habsburg Ottó|I. Ottó]]
305 514

szerkesztés