Wikipédia

„Kerti ruta” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
30. sor:
 
== Felhasználása ==
A növényt, mérgező hatása ellenére, megfelelő módon [[gyógynövény]]ként is alkalmazzák az 5. század második felétől kezdve.<ref name="Galambosi" /> Pontosabban a drogját ''(Rutae herba)'', mely a növényről leszedett felső, 30&nbsp;cm hosszú virágos, leveles hajtásrészek szárításával készül: 4&nbsp;kg növényi részből lesz 1&nbsp;kg száraz áru.<ref name="Rápóti-Romváry" /><ref name="M">Más forrás szerint 5 kg-ból lesz 1 kg száraz áru: {{Bernáth|510–511}}</ref> Míg a növényi rész szedésénél a mirigyszőrök váladékának bőrgyulladást okozó hatásával számolni kell, addig a szárított anyag esetén már nem.<ref name="Rápóti-Romváry" /> A drogban flavonoidok (pl. rutin), [[alkaloidok]], kellemetlen szagú [[illóolaj]] (0,3–0,7%), keserűanyag, cseranyag, mérgező hatású vegyület is előfordul.<ref name="Galambosi" /><ref name="Rápóti-Romváry" /> A drogot elsősorban gyógyszerek (Rutascorbin, Rutosid) alapanyagaként használják fel, de egyes teakeverékekben megfelelő koncentrációban is megtalálható. Az ilyen rutatartalmú teákat csak orvosi tanácsra szabad alkalmazni magas vérnyomás és epebántalmak esetén,<ref name="Galambosi" /><ref name="Rápóti-Romváry" /> emésztés serkentése, görcsoldás és sebfertőtlenítés céljára,<ref name="Vörös Éva" /> valamint idegerősítőnek és étvágygerjesztőnek.<ref name="Urania" />▼
Bizonyos szempontból [[Mérgező növények listája|mérgező növénynek]] számít [[Rutin (vegyület)|rutin]]- és [[bergapten]]tartalma miatt: a növényt elfogyasztva gyomor- és bélgyulladás, hányás, hasmenés, hasgörcsök, vérvizelés jelentkeznek, súlyosabb esetben kóma, terheseknél vetélés következhet be.<ref>{{CitLib |aut=Dr. Bordás Imre |aut2=Dr. Tompa Anna |tit=Mérgező növények, növényi mérgek |subtit= |ass=A VI. fejezetet összeállította: Solymári Anett. Fényképezte: Dr. Tóth Zoltán és az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék többi munkatársa |edi= |loc=Budapest |red=Országos Kémiai Biztonsági Intézet |ann=2006 |ser= |sernr= |isbn=963-210-038-7 |url=http://kanaris.hu/files/Mergezo%20novenyek,%20novenyi%20mergek.pdf |accd=2014-09-22 |capaut= |cap= |pag=24 |misc=(PDF) }}</ref>▼
 
▲BizonyosHelytelenül szempontbólfelhasználva [[Mérgező növények listája|mérgező növénynek]] számít [[Rutin (vegyület)|rutin]]- és [[bergapten]]tartalma miatt: a növényt elfogyasztva gyomor- és bélgyulladás, hányás, hasmenés, hasgörcsök, vérvizelés jelentkeznek, súlyosabb esetben kóma, terheseknél vetélés következhet be.<ref>{{CitLib |aut=Dr. Bordás Imre |aut2=Dr. Tompa Anna |tit=Mérgező növények, növényi mérgek |subtit= |ass=A VI. fejezetet összeállította: Solymári Anett. Fényképezte: Dr. Tóth Zoltán és az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék többi munkatársa |edi= |loc=Budapest |red=Országos Kémiai Biztonsági Intézet |ann=2006 |ser= |sernr= |isbn=963-210-038-7 |url=http://kanaris.hu/files/Mergezo%20novenyek,%20novenyi%20mergek.pdf |accd=2014-09-22 |capaut= |cap= |pag=24 |misc=(PDF) }}</ref>
▲A növényt, mérgező hatása ellenére, megfelelő módon [[gyógynövény]]ként is alkalmazzák az 5. század második felétől kezdve.<ref name="Galambosi"/> Pontosabban a drogját ''(Rutae herba)'', mely a növényről leszedett felső, 30&nbsp;cm hosszú virágos, leveles hajtásrészek szárításával készül: 4&nbsp;kg növényi részből lesz 1&nbsp;kg száraz áru.<ref name="Rápóti-Romváry"/><ref name=M>Más forrás szerint 5 kg-ból lesz 1 kg száraz áru: {{Bernáth|510–511}}</ref> Míg a növényi rész szedésénél a mirigyszőrök váladékának bőrgyulladást okozó hatásával számolni kell, addig a szárított anyag esetén már nem.<ref name="Rápóti-Romváry"/> A drogban flavonoidok (pl. rutin), [[alkaloidok]], kellemetlen szagú [[illóolaj]] (0,3–0,7%), keserűanyag, cseranyag, mérgező hatású vegyület is előfordul.<ref name="Galambosi"/><ref name="Rápóti-Romváry"/> A drogot elsősorban gyógyszerek (Rutascorbin, Rutosid) alapanyagaként használják fel, de egyes teakeverékekben megfelelő koncentrációban is megtalálható. Az ilyen rutatartalmú teákat csak orvosi tanácsra szabad alkalmazni magas vérnyomás és epebántalmak esetén,<ref name="Galambosi"/><ref name="Rápóti-Romváry"/> emésztés serkentése, görcsoldás és sebfertőtlenítés céljára,<ref name="Vörös Éva"/> valamint idegerősítőnek és étvágygerjesztőnek.<ref name="Urania"/>
 
Termesztését meleg klímájú helyeken, tápanyagban gazdag, közepesen kötött talajon végzik. Magjait április elején vetik szabadágyba, 1-2&nbsp;cm-es talajmélységbe, 15–20&nbsp;cm sortávolságban. Az őszre kifejlődő palántákat októberben ültetik ki végleges helyükre, egymástól mintegy 50-50&nbsp;cm-es távolságra. Tavasszal az elfásodott szárakat érdemes visszavágni, a talajtól nagyjából arasznyira. Drognyerés szempontjából a növény jellemzője, hogy egy évben kétszer is aratható, s már a második évben akár 5-6 mázsa drog is előállítható egy katasztrális hold területű ültetvényen.<ref name="Rápóti-Romváry"/><ref name="Galambosi"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kerti_ruta”