„Felületi feszültség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a mértékegység javítása |
a typog |
||
107. sor:
Ezt az erőt ellensúlyozza a folyadék és az üveg részecskéi között működő adhéziós erő felfelé mutató komponense (''F''<sub>γ</sub>):
:<math> F_\mathrm{\gamma} = 2r\pi \gamma \
A két erő egyenlősége esetén a folyadék emelkedésének vagy süllyedésének mértéke, a ''h'' kiszámítható:
:<math>h = \frac {2\gamma \
<br clear="left">
192. sor:
A '''kapilláris emelkedés''' ('''süllyedés''') módszerével a felületi feszültség meghatározását a folyadékba merülő ''r'' sugarú kapillárisban ''h'' magasra emelkedő (vagy mélyre süllyedő) folyadék hidrosztatikai nyomásának mérésére vezetjük vissza. A ''ρ'' [[sűrűség]]ű folyadékoszlop súlya egyensúlyt tart a meniszkusznál fellépő adhéziós erővel. A fentebb már levezetett összefüggésből a felületi feszültségre az alábbi egyenlet adódik:
:<math>\gamma = \frac{r\rho g h}{2 \
Az egyenletben:
215. sor:
amiből a felületi feszültség:
:<math>\gamma = 0{,}5 rp_\gamma \ .</math>
Lassú buborékolás esetén a kapilláris végén képződő buborékban kialakuló nyomás (p<sub>γ</sub>) és a kapilláris bemerüléséből származó hidrosztatikai [[nyomás]] (''p''<sub>h</sub>) összege azonos az edényben levő [[nyomás]] és a külső légnyomás közötti különbséggel (''p''<sub>m</sub>), amit a manométerrel mérünk, vagyis:
225. sor:
A vizsgált folyadék felületi feszültsége a
:<math>\gamma = 0{,}5 (h_\mathrm m - h_\mathrm v)\rho gr \ ,</math>
kifejezéssel számítható.
244. sor:
A [[víz]] hőmérséklettől függő felületi feszültsége ''t'' °C-on a
:<math>\gamma = 0{,}0729 - 1{,}55\cdot 10^{-4} (t- 18 ) \ , \mathrm {N\cdot m^{-1}} \ ,</math>
egyenletből számítható ki. Ennek ismeretében a kapilláris sugara az:
| |||