„Tanácsok Országos Gyűlése” változatai közötti eltérés

a
Megválasztották a 150 tagú [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]ot (SZKIB), amelynek amellett, hogy a országos gyűlés ülésszakai között a TOGY funkcióit gyakorolja, feladatkörébe tartozott még a kormány kinevezése és felügyelete is, és ezzel teljessé vált a Tanácsköztársaság általuk megálmodott közigazgatási rendszere. A Tanácsok Országos Gyűlésének szerepe ezzel a törvények elfogadására, illetve a SZKIB összeállítására korlátozódott, a tényleges törvényhozói hatalma csekély volt. Ugyan kimondatlanul (nem nézték, ki milyen párthoz tartozik), de a TOGY egypárti (pontosabban két pártból gyúrt egypárti) parlament lett, mivel képviselőit közvetlen választás helyett a tanácsok maguk közül küldték, így gyakorlatilag kizárólag kommunisták ([[Kommunisták Magyarországi Pártja]]), illetve szociáldemokraták ([[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]) alkották, akik ekkorra már egyesültek a [[Magyarországi Szocialista Párt]]ba.
 
Szintén a TOGY hagyta jóvá és ezzel emelte ténylegesen is törvényerőre a [[rendőrség]] és a [[csendőrség]] feloszlatását és helyébe a [[Vörös Őrség]] létrehozását, valamint az [[államosítás]]okról és különböző, a rendszer számára fontos szociális kérdésekről is dönthetett. Június 23-án rekesztették be a gyűlést, ami többször már össze sem ült, de nem is ülhetett; alig több, mint egy hónappal később ugyanis [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] és szövetségesei a román hadsereg hathatós segítségével megdöntötték a Tanácsköztársaságot.
 
==Tisztségviselők==
302 995

szerkesztés