„Soul” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link GA template (handled by wikidata) |
a belső hivatkozás egyértelműsítése AWB |
||
15. sor:
A rétegzeneként indult [[R&B]] egyre nagyobb rajongótáborra tett szert, míg a [[gospel]] szigorúan egyházi keretek között maradt. A soul nagy úttörői, mint [[Ray Charles]] vagy [[Ben E. King]] a [[gospel]] átszellemültségét, spiritualitását vegyítették az [[R&B]] feszes ritmusaival és megkapó dallamaival. Maga a ''soul'', azaz lélek kifejezés is arra utal, hogy szenvedélyes lélekből szóló muzsikáról van szó.
Igazi térhódítása a [[1960-as évek|'60-as években]] indult meg, ekkor tűntek fel olyan előadók, mint [[James Brown (zenész)|James Brown]], a soul keresztapja, és [[Aretha Franklin]], a soul királynője.
Bár döntően „fekete” zene volt, a „fehérek” is lelkesen próbálkoztak a soul zenében. A [[blue-eyed soul]] műfaj név alatt elsősorban a Righteorus Brothers és Michael McDonald szerzett magának hírnevet.
24. sor:
Az olyan előadók, mint [[Marvin Gaye]] és [[Curtis Mayfield]] arra használták fel a műfaj népszerűségét, hogy szociális tartalmú üzeneteiket minél szélesebb körhöz eljuttathassák. Szintén ebben az időben alakult ki az elvontabb [[pszichedelikus soul]].
Még fontosabb változást jelentett, hogy az olyan művészek, mint [[James Brown (zenész)|James Brown]] és [[Sly Stone]] inkább a táncolhatóság felé terelték a soult, ami előbb a [[funky]], majd a [[diszkó]] kialakulásához vezetett.
A soul a [[diszkó]] terjedésével nem vesztett erejéből, sőt, a [[1980-as évek|'80-as években]] egyre nagyobb teret hódított magának. Az olyan előadók mint [[Prince]], [[Michael Jackson]], vagy [[Luther Vandross]] dominálták a slágerlistákat, akárcsak [[Whitney Houston]].
| |||