„Hajdúdorog” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
Hajdúdorog területe észak-déli irányban nyúlik végig Hajdú-Bihar megye és [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]] határán. Földrajzi szempontból a város tipikusan [[Észak-Alföld|észak-alföldi]] tájegységeken terül el, amelynek változatosságát meg lehet figyelni a nagy kiterjedésű dorogi külterületeken. Három különböző természetföldrajzi kistáj uralja ezt a vidéket: a Hortobágy, a Hajdúhát és a Dél-Nyírség.
 
Hajdúdorog északnyugati területeire jellemző a [[Hortobágy (tájegység)|hortobágyi]] tájegység, amely tájökológiai szempontból alacsony és magas ártéri síkságból áll. Ezt a tájegységet a legjobban a helyiek által ''Nagylaposnak'' nevezett területen, a Szállásföld nevű külterület északi részén lehet megfigyelni. Ez a terület egészen a [[Tisza]] [[1846]]-os szabályozásáig a folyó árterülete volt, noha a Tisza innen meglehetősen távol folyik. A Nagylapos területét a folyó által lerakott üledék töltötte fel, kialakítva a síkság enyhén hullámos felszínét.<ref>{{cite book|last= Gönczy Sándor - Szalai Katalin|title= [http://mek.oszk.hu/02900/02911/02911.htm Geomorfológiai fogalomgyűjtemény (oktatási segédanyag a földrajz szakos főiskolai hallgatók számára)]|year= 2004|publisher= Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa|location= Beregszász|pages= 3}}</ref> A felszínt elhagyott folyómedrek, [[morotva|morotvák]], folyóhátak és övzátonyok szabdalják, amely mind annak az emléke, hogy a [[holocén]] korban a Tisza főmedre is bejárta ezt a vidéket.<ref name="ReferenceAVadász 2004 54">{{cite book|last= Vadász|first= István|title= Hajdúböszörményi kistérség|year= 2004|publisher= Száz magyar falu könyvesháza Kht.|location= Budapest|id= ISBN 963 8629851|pages= 54}}</ref> A szikes felszínt nagyrészt füves pusztaság, legelők borítják.
 
[[Fájl:Vagott hegy Hajdudorog.JPG|250px|left|thumb|Hajdúdorog legmagasabb pontja, a 162 m magas ''Debeje-halom'']]
46. sor:
A Hajdúhátat [[lösz]], lösziszap építi fel, amelynek uralkodó talajtípusa a kiváló termőképességű csernozjom, azaz fekete föld. A település életében hagyományosan fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, amely erre a talajra épít. Hajdúdorog belterületétől északra találhatóak a legtermékenyebb földek, és emiatt a tájat a különböző mezőgazdasági termőterületek uralják. A Hajdúháton találjuk a város területének legmagasabb pontját is, a körülbelül 162 méter magas ''Debeje-halmot''.
 
Hajdúdorog területe lassan arculatot vált, amint délkelet felé haladunk. Itt nyomokban felfedezhető a Dél-Nyírségre jellemző vidék, amelyet a futóhomokos hordalékkúp síkság jellemez. A nagyrészt gyümölcstermesztésre alkalmas terület Hajdúdorog ''Csontoskert'' és ''Lókert'' nevű dűlőiben a legjellemzőbb.<ref name="ReferenceAVadász 2004 54"/>
 
=== Hajdúdorog tájai és külterületei ===
113. sor:
Az fás ligetek, erdők és dús bokrosok Hajdúdorog területének mindössze 2%-át teszik ki. Nagyrészt mezsgyéken, utak mentén vagy tanyák határában álló keskeny fasorokról, kisebb méretű erdőkről, mocsári, szikes faegyüttesekről beszélhetünk. A fásszárú növények alkotta élettér ugyan nagy átfedésben van a környező mezőgazdasági és pusztai területekkel, mégis egyedi élővilággal rendelkezik. A terület legfőbb erdőalkotó fája az [[akác]]. Ezt a fajt az elmúlt száz évben telepítették be, és azóta nagy arányban terjedt el a város külterületén is. A szikes, homokos talajú déli legelőkön elvétve előfordul néhány gyér liget. Ezek között a legjellemzőbbek a [[sziki tölgyes|sziki]] vagy [[homoki tölgyes]]ek; a [[kőrisfa|kőris]], [[szilfa|szil]], [[ezüstfűz]] és [[nyárfa]] alkotta faegyüttesek. A láposabb területeken pedig a [[hamvas fűz]] és a [[fűzfa|szomorúfűz]] vet gyökeret. A cserjeszinten a [[bodza (növénynemzetség)|bodza]] a legelterjedtebb bokorféle, amelyhez gyakran társul a [[kecskerágó]], a [[galagonya]], a [[sárga cserszömörce|cserszömörce]] vagy a [[húsos som|som]]. A magasra növő fák, a sűrű bokrok sok állatnak adnak búvóhelyet és otthont. A nyílt termőföldeken vagy pusztákon táplálkozó állatok is gyakran a kevésbé háborgatott erdősávokban keresnek nappali menedéket, vagy itt építik meg vackukat, fészküket. A cincérek, poloskák, [[pókok|pókfélék]] mellett érdemes megemlíteni a tölgyesekben fellelhető [[szarvasbogár|szarvasbogarat]], [[Orrszarvúbogár|orrszarvúbogarat]] és a [[hőscincér]]t. Jellemzően a fák oltalmában rak fészket a [[fácán]]; de gyakran ide telepszik a [[búbos banka]], a fürj és a fogoly is. Az énekesmadarak közül rendszeresen a dús cserjésekben költ a [[fülemüle]], a [[vörösbegy]], a [[sárgarigó]], a [[barátposzáta]], az [[ökörszem]], az [[erdei pityer]], a [[fekete rigó]], a szalakóta és több cinegeféle és légykapóféle is. Elsősorban az öreg tölgyesekben tűnik fel a [[nagy fakopáncs|fakopáncs]], a [[zöld küllő|zöld]] és a [[szürke küllő]] valamint a [[fekete harkály]]. A magas mezőszéli fák koronáján rak fészket a puszták legtöbb ragadozómadara is. A laza talajú erdősávokban ássa ki a vackát a [[vörös róka]], a [[borz]], a [[sünfélék|sün]], a [[görény]], a [[menyét]], a [[hermelin]] és a mezei nyúl. A fák között találnak menedéket az őzek és a vaddisznók is.<ref name="Dunakanyar 2000"/><ref>{{cite book|szerk= Fekete Gábor és Varga Zoltán|title= Magyarország tájainak növényzete és állatvilága|year= 2006|publisher= MTA Társadalomkutató Központ|location= Budapest|id= ISBN 963-508-490-0|pages= 137,142,143}}</ref>
 
Magáról a városról, mint élettérről is érdemes néhány szót ejteni. A hagyományosan városias környezetben előforduló állatok ([[házi veréb]], galamb, [[házi egér]], [[patkány]], sün, nagy éjjeli pávaszem) mellett Hajdúdorog belterületén elsősorban a védelem alatt álló fákat kell megemlíteni. Ezek nagyban összefüggenek a város és az ország történelmével. A legjelentősebb védett fa-csoportot a görögkatolikus székesegyház kertjében találhatjuk. Több mint száz évvel ezelőtt a város volt a kiindulópontja és központja annak a mozgalomnak, amelynek célja egy magyar nyelvű görögkatolikus püspökség megalapítása volt. A [[magyar görög katolikus egyház|magyar görögkatolikus egyház]] pápai elismerésében nagy szerepe volt az 1900-as római zarándoklatnak, amelyen összesen 42 hajdúdorogi hívő vett részt. A zarándoklat emlékére 1900-ban egy jubileumi szentmisét követően 42 darab fát ültettek el a templomkertben, amelyek közül 35 mind a mai napig megtalálható.<ref name="Vadász 2004 54">{{cite book|last= Vadász|first= István|title= Hajdúböszörményi kistérség|year= 2004|publisher= Száz magyar falu könyvesháza Kht.|location= Budapest|id= ISBN 963 8629851|pages= 54}}</ref> A székesegyház kertjében 13 [[vadgesztenyefa]], 3 [[kocsányos tölgy]], 5 [[szilfa]], 4 [[kőrisfa]], 2 [[közönséges pagodafa]] és 3 [[hársfa]] áll védelem alatt.
 
Minden bizonnyal a helyiek között a legismertebb védett fa a Szív utcai [[Szent Bazil Oktatási Központ|Görögkatolikus óvoda]] kocsányos tölgyfája. A hatalmas fát a [[honfoglalás]] ezeréves évfordulóján, [[1896]]-ban ültette Hajdúdorog közössége.
243. sor:
Az új [[1949]]-es alkotmány értelmében [[1950]]. [[október 22.|október 22]]-én választásokat tartottak a tanácsrendszer bevezetése érdekében. Ettől kezdve Hajdúdorogot a [[végrehajtó bizottság]] (vb) irányította, amelynek elnöke volt a település vezetője. Az új rendszer sokaknak nem tetszett, és [[1956]]-ban az egész ország fellázadt a szovjet elnyomás ellen. [[Október 27.|Október 27]]-én alakult meg a ''Hajdúdorogi Forradalmi Bizottság'' Vattamány Imre, görögkatolikus parókus, Tóth Sándor, Fekete Antal, K. Nagy Sándor, Tóth József, Fodor Miklós és Oláh Mihály részvételével.<ref>Hajdú-Bihar megyei Levéltár XXXII. 1.3.</ref>
 
A [[1956-os forradalom|forradalmat]] novemberre elfojtották, és komolyan meg is torolták, mégis a hatalomra kerülő [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] belátta, hogy a korábbi politika hibás volt. Szovjet nyomásra a gazdák termelőszövetkezetekbe erőltetését [[1961]]-ig még levezényelte, viszont ettől kezdve Hajdúdorog történetét is a folyamatos fejlődés jellemzi. [[1959]]. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án nyílt meg a háborúban romossá vált Novella Szálló helyén a ''Kultúrház'', a mai mozi épülete. 1961-től kezdve egyre több járda és villanyvezeték épült, [[1963]]-tól kezdve pedig a vízvezetékeket is megkezdték kiépíteni. 1961-ben kapott aszfalt borítást a Böszörményi és a Nánási út, [[1964]]-ben egészen [[Újfehértó]]ig megépítették, és aszfaltozták az utat, és végül [[1966]]-ban burkolták le a Tokaji utat is. Ugyanebben az évben alakították ki a két közparkot a város központjában, [[1968]]-ban pedig befejezték a település villamosítását. [[1962]]-ben nyílt meg a Debreceni Ruhagyár, amelynek szomszédságában hét évvel később kezdett termelni a Csepeli Papírgyár üzeme. [[1969]]-ben épült fel a Hét út sarkán a KTSZ épülete.<br />
Közben az [[1967]]-es választásokon ''Dr. Kocsis Miklós'' lett a község tanácselnöke, akinek beadványa nyomán [[1970]]. [[január 1.|január 1]]-jétől Hajdúdorog [[Nagyközség (tanácsrendszer)|nagyközség]] lett. Ugyanebben az évben nyílt meg a Városkert utca sarkán a Sütőipari Vállalat üzeme, az úgynevezett ''kenyérgyár'', ekkor kezdték építeni az ÁFÉSZ áruházát a Böszörményi és a Nánási utak kereszteződésében, és ekkor adták át a gyermekorvosi rendelőt is.<ref>{{cite book |last= Komoróczy|first= György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 170-178; 314-326}}</ref>
[[Kép:Monument dedication Hajdudorog.jpg|thumb|250px|right|Dr. Kocsis Miklós a ''[[Jákob (Biblia)|Jákob]] küzdelme az angyallal'' című szobor avatási ceremóniáján]]
1 061. sor:
'''Helytörténeti Gyűjtemény'''
[[Kép:Entrance of Local Collection Hajdudorog.jpg|right|thumb|200px|A Helytörténeti Gyűjtemény bejárata]]
Az önkormányzat 1998-ban döntött úgy, hogy a tulajdonában lévő, Jaczkovics utca 5. szám alatti ingatlant használja fel az egyre gyarapodó helyi történeti és kulturális emlékek bemutatására. A gyűjtemény épülete eredetileg Rittersporn Miklósé volt, aki a község orvosaként otthonában rendezte be rendelőjét is. A második világháború zsidó üldöztetései során a ház először a hajdúdorogi gettó központjába került, majd a deportálások után az önkormányzat tulajdonába került. Az ingatlan iroda, raktár majd diákotthon is volt, mire 1998-ban elkezdték felújítani, és a múzeumi igényekhez igazítva átalakítani. A kiállítás megtervezése és az anyagok gyűjtése és rendszerezése után a gyűjtemény első állandó kiállításával [[2000]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án nyílt meg. Jelenleg az épületben öt állandó kiállítás tekinthető meg, és rendszeres ideiglenes kiállítások is színesítik a programajánlatot.<ref name="Hajdúdorog város honlapja">[http://www.hajdudorog.hu/intezmenyek/gorog_demeter_muvelodesi_haz Hajdúdorog város honlapja]</ref>
 
A gyűjtemény első állandó kiállítása a Hajdúdorogon [[1977]] óta folyamatosan zajló ásatások eredményeit mutatja be. A régészeti kiállítást Selmeczi László, régész állította össze annak a Dr. Fodor Istvánnak a szaktanácsadásával, aki a hetvenes években elindította, és azóta is aktív közreműködője a Hajdúdorog környéki ásatásoknak. A termet Bánkuti Albin, iparművész rendezte. A régészeti kiállítás az őskortól a hajdúk letelepítéséig tekinti át a város történelmét. Elsősorban a szarmata sírok leletei, és az Árpád-kori település emlékei alkotják a kiállítás törzsanyagát.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/intezmenyek/gorog_demeter_muvelodesi_haz name="Hajdúdorog város honlapja]<"/ref>
 
[[2001]]. [[január 5.|január 5]]-én nyílt meg a gyűjtemény két újabb állandó kiállítása. Ezek forgatókönyvét Dr. Nyakas Miklós, hajdúböszörményi muzeológus írta, és Szabó István illetve Szekeres Gyula rendezték be a termeket. A kiállítást Dr. Keresztes Szilárd, hajdúdorogi megyéspüspök nyitotta meg. Az első tárlat a hajdúváros történetét mutatja be, a hajdútelepítés és a hajdújogok írásos bizonyítékaitól a város irányításának emlékein keresztül egészen Görög Demeter, és a helyi tűzoltó egyesület hagyatékáig. A következő terem Hajdúdorog egyháztörténeti vonatkozású tárgyait mutatja be, amely a görögkatolikus püspöki székhelyhez méltóan elsősorban ikonokat, szertárgyakat és miseruhákat vonultat fel.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/intezmenyek/gorog_demeter_muvelodesi_haz name="Hajdúdorog város honlapja]<"/ref>
 
A néprajzi állandó kiállítás anyaga elsősorban a helyi népszokásokra és hagyományokra összpontosít. A gyűjtemény két teremben kapott helyet: az elsőben a paraszti hétköznapok és a földművelés eszközeit lehet megtekinteni, a második teremben pedig a két legnagyobb egyházi ünnep, a húsvét és a karácsony helyi hagyományait mutatják be. A kiállítást Mislovics Andrea rendezte Erdélyi Zoltán, a Nemzeti Múzeum munkatársának a technikai vezetése mellett. A kiállított tárgyakat Dr. P. Dombóváry Judit restaurálta, a tárlat fényképeit pedig Szücs Róbert készítette.
1 075. sor:
'''Tájház'''
[[Kép:Rural Museum Hajdudorog.jpg|thumb|250px|right|A Hajdúdorogi Tájház épülete]]
[[2000]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án nyitották meg a Rózsa utca 18. szám alatt a Hajdúdorogi Tájházat, amely az önkormányzat tulajdonában és a Görög Demeter Művelődési Ház kezelésében kezdte el működését. A tájháznak egy [[19. század]] végén épített, nádfedeles, vert falú, egyszerű paraszti ház ad otthont. A 40 m² hasznos területű házban három helyiség található. A bejárat közvetlenül a legkisebb, 6 m²-es pitvarba vezet. A konyhai funkciókat is ellátó helyiségben látható a ház egyik legjellegzetesebb része, a város egyetlen megmaradt szabadkéménye. Ez a kémény a konyha mennyezetébe, a sütés és főzés helye felé lett beépítve.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1406.html A szabadkémény fogalma a Magyar Néprajzi Lexikonban]</ref> A széles kürtő felett a mennyezettől indul a kémény, amelybe a tisztaszoba boglyakemencéjének a kürtője is becsatlakozik. A maga 25 m²-ével ez a szoba a ház legnagyobb helyisége. A ház túlsó végében találhatjuk a 9 m²-es kisszobát vagy hátsószobát, ami a 19. században gyakran a kamrát is magába olvasztotta. A kisszobában asztalt és székeket láthatunk, hiszen itt volt szokás vendéget fogadni. Ugyanakkor egy ágy is helyet kapott, és a fal mellett áll egy stelázsi is, azaz polcos állvány, amelyen fazekakat, élelmiszert és szentelt vizet tartottak.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/intezmenyek/gorog_demeter_muvelodesi_haz name="Hajdúdorog város honlapja]<"/ref>
[[Kép:Saint Stephen Bath Hajdudorog.jpg|thumb|right|250px|A Szent István Fürdő a századforduló környékén]]
A házhoz tartozik egy melléképület is, amelyet korábban ólként és faraktárként használtak. Az épületet legutoljára 2006-ban újították fel teljesen, de a vert falat az önkormányzatnak minden évben meg kell erősítenie, újítania.
 
A tájház elsősorban ünnepek és a nyári diák táborok idején szervez különleges programokat. Leggyakrabban a régi kemencében kenyeret, pászkát, kenyérlángost, kalácsot, vagy a hagyományosan hajdúdorogi káposztás kunkorgót sütik ki. A ház kiállítási anyagát Mislovics Andrea muzeológus tervezte.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/intezmenyek/gorog_demeter_muvelodesi_haz name="Hajdúdorog város honlapja]<"/ref>
 
'''Strand- és Gyógyfürdő'''
1 132. sor:
{{Hajdúböszörményi járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
 
{{DEFAULTSORT:Hajdudorog}}
[[Kategória:Hajdúdorog| ]]