„Auschwitzi koncentrációs tábor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (Admester22), visszaállítva Villanueva szerkesztésére
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
}}
 
Az '''auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor''' ([[Német nyelv|németül]] ''Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau'', ''KL Auschwitz)'' a legnagyobb [[Harmadik Birodalom|német]] [[megsemmisítő tábor]] és egy sor [[koncentrációs tábor]] neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli [[Oświęcim]] német nevéről kapta, mely városami [[Krakkó]]tól kb. 60 km-re kilométerre nyugatra helyezkedik el Dél-[[Lengyelország]]ban. A várost 1939. november 1-jétől a német birodalomhoz csatolták, [[1940]]-től a [[nemzetiszocialista]] Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a [[holokauszt]] előkészítésének fontos elemei voltak, körülbelül 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek körülbelül 90%-a [[zsidók|zsidó]] volt. A kivégzett zsidók 1/6-a ebben a táborban vesztette életét. Továbbá érkezett még megközelítőleg 150.000{{szám|150000}} lengyel, 23.000{{szám|23000}} romaezer, 15.000{{szám|15000}}} ezer szovjet fogoly, 400 Jehova tanúja, és több tízezer eltérő nemzetiségű ember, akiknek nagy része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek során.
 
A táborok:
* Auschwitz I., az eredeti koncentrációs tábor, amely az adminisztratív központ szerepét töltötte be az egész komplexum számára, és megközelítőleg {{szám|70000}} ember, főleg [[Lengyelek|lengyel]] és [[szovjet]] hadifoglyok halálának színhelye volt.
* Auschwitz II. ([[Birkenau]]), megsemmisítő tábor, eredetileg 50.000{{szám|50000}} hadifogoly elszállásolására és dolgoztatására épült, később ez 200.000{{szám|200000}}-re emelkedett. Itt épült a tábor első gázkamrája, amit a meszeletlen téglák miatt „vörös háznak” hívtak, később egy nagyobb, lemeszelt „fehér háznak” nevezett kamrát is építettek. Az első 500-700 míg a második 800-1000 ember közös kivégzését tette lehetővé.
* Auschwitz III. ([[Monowitzi koncentrációs tábor]]), az [[IG Farben]] konszern Buna-Werke gyára számára munkatáborként szolgált.
* Roma tábor, 1942. December 10.-én Himmler parancsot adott a [[Szintók|szinti]] és [[Romák|roma]] emberek gyűjtésére is. Őket a [[Birkenau|birkenaui]]i táborhoz csatolt, elkülönített „cigány családi táborba” helyezték, főleg építő munkátépítőmunkát végeztettek velük. Körülbelül 23.000{{szám|23000}}-en érkeztek ebbe a táborba, ahol nagy részük meghalt alultápláltság, tífusz és üszkösödés miatt.
 
A meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert. Az [[Auschwitzhoz tartozó kisebb táborok]]kal együtt a legújabb becslések 1,1–1,6 millióra teszik.<ref>[http://www.auschwitz-muzeum.oswiecim.pl/html/eng/aktualnosci/news_big.php?id=563 Franciszek Piper – Fritjof Meyer, “Die Zahl der Opfer von Auschwitz. Neue Erkentnisse durch neue Archivfunde]</ref>
 
Mint minden német koncentrációs tábort, az auschwitzi táborokat is [[Heinrich Himmler]] [[Schutzstaffel|SS]]-e működtette. A tábor parancsnoka 1943 nyaráig SS-Obersturmbannführer [[Rudolf Höß]] (gyakran „Hoess”-nek írják), később [[Arthur Liebehenschel]] és [[Richard Baer]] volt. Höß részletes leírást adott a tábor működéséről a háború utáni kihallgatása alkalmával, és önéletrajzában is. 1947-ben akasztották fel az Auschwitz I. [[krematórium]]a előtt. A nők parancsnoka [[Johanna Langefeld]], [[Maria Mandel]] és [[Elisabeth Volkenrath]] volt.
 
Mintegy 700 fogoly kísérelt meg szökést az auschwitzi táborokból fennállása alatt, ebből körülbelül 300 volt sikeres (kb. 40%).