„Auschwitzi koncentrációs tábor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
51. sor:
 
=== Auschwitz II. (Birkenau) ===
[[Fájl:AuschwitzCampEntrance.jpg|bélyegkép|200px|Auschwitz II. (Birkenau), a fő megsemmisítő tábor bejárata, 2002.]]
[[Fájl:BIRKENAU.jpg|bélyegkép|200px|Egy barakk belseje]]
[[Fájl:birkenau.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Birkenau koncentrációs tábor 2001.]]
Auschwitz II. (Birkenau) az a tábor, melyet sok ember egyszerűen „Auschwitz”-nak hív. Ez volt az a hely, ahol több százezer embert tartottak fogva és több mint egymillió embert megöltek, többségben zsidókat.
 
A Birkenauban (Brzezinka) létesített Auschwitz II. építése 1941 októberében kezdődött, majd a női részleg létesítését 1942 augusztusában kezdték meg. Birkenaunak négy gázkamrája volt, ezeket úgy tervezték, hogy zuhanyozókra hasonlítsanak, ezen kívül négy krematóriuma volt a holttestek elégetésére. Körülbelül 40 kisebb tábort létesítettek Auschwitz körül. Ezek kényszermunkatáborok voltak, melyeket együttesen Auschwitz III-ként ismernek. Az első Monowitzban épült fel, ahol szülővárosaikból erőszakkal evakuált lengyeleket őriztek.
 
A foglyokat az egész németek megszállta Európából vasúton szállították, naponta érkeztek szerelvények Auschwitzba. A táborba érkezőket három csoportra osztották. Egy csoport néhány órán belül a gázkamrába ment; ezeket az embereket Birkenauba küldték, ahol naponta több mint 20 000{{szám|20000}} embert lehetett elgázosítani. Birkenauban erre a célra a [[Zyklon–B]] nevű rovarirtó készítményt használták, amely mérgező [[hidrogén-cianid]]-gázt tartalmazó granulátum volt. A Zyklon–B-t az 1920-as években a Nobel-díjas Fritz Haber zsidó származású német kémikus fejlesztette ki, aki fontos szerepet játszott az I. világháborúban a német gázfegyverek létrehozásában is. A foglyok másik részét rabszolgamunkára használták gyárakban, például a Kruppban és az I.G. Farbenben. Az auschwitzi komplexumban 405 000{{szám|405000}} dolgozó foglyot jegyeztek fel 1940 és 1945 között, ebből 340 000{{szám|340000}} halt meg kivégzés, verés, éhezés és betegségek következtében. Néhány fogoly [[Oskar Schindler]] német gyáros segítségével túlélte a megpróbáltatásokat, aki mintegy 1000 lengyel zsidót mentett meg azzal, hogy kivitte őket Auschwitzból, hogy a gyáraiban dolgoztassa őket, először egy [[Krakkó]] melletti gyárába, majd egy másikba Brněnecben, amelyami a mamai Csehországban vantalálható. A harmadik csoport, főleg ikrek, törpék orvosi kísérletek címén a [[Josef Mengele]]-féle orvosok kezei közé kerültek, akiket másképpen „halál angyalainak” is hívtak.
 
A táborok személyzetét részben foglyok adták, néhányukat kápónak és sonderkommandónak (krematóriumi munkások) választottak ki. Ezeknek a csoportoknak a tagjait rendszeresen megölték. A kápókat és sonderkommandókat az SS tagjai felügyelték, összesen 6000 SS-tag "dolgozott" Auschwitzban.
64. sor:
[[1943]]-tól ellenállási szervezetek alakultak a táborban. Ezek a szervezetek néhány fogolynak segítettek a szökésben; a szökevények hírt vittek a megsemmisítésről, arról, hogy a Magyarországról deportált zsidók százezreit megölték [[1944]]. május és július között. 1944 októberében egy sonderkommandós csoport lerombolta Birkenauban az egyik gázkamrát. Őket és bűntársaikat, egy csoport nőt a Monowitz munkatáborból szintén a halálba küldték.
 
Amikor a szovjet hadsereg felszabadította Auschwitzot [[1945]]. [[január 27.|január 27-én]], 7600 elhagyott túlélőt találtak. Több mint 58 000{{szám|58000}} foglyot már evakuáltak, és utolsó halálmenetre küldtek a németek Németországba.
 
[[1947]]-ben Lengyelország az auschwitzi koncentrációs tábor helyén múzeumot létesített az áldozatok emlékére. 1994-ig 22 millió látogató – évente 700 000{{szám|700000}} – haladt át a vaskapun, melyamely felett az ''Arbeit macht frei'' cinikus jelszó olvasható.
 
=== Auschwitz III. és a kisebb táborok ===