„Titoizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kádár János → Kádár János (politikus), egyéb apróság AWB |
|||
5. sor:
== Általános jellemzők ==
A titoizmust mint rendszert és mint [[ideológia|ideológiát]] egyértelműen a [[kommunizmus|kommunista]]/[[szocializmus|szocialista]] gondolatkörbe sorolhatjuk. Ezen kívül fontos meghatározója, hogy a királyi [[Jugoszlávia]] alternatívájaként, és a [[második világháború]]ban a délszláv térségben vadul tomboló nemzeti, vallási alapú gyűlölködés ellenében jött létre.
Mindezért fontos jellemzője, hogy valamilyen egyensúlyt próbált találni, a különböző nemzeti érzelmek között. Ezen felül érvényesítette a Tito, valamint közeli munkatársai ill. a kommunizmus internacionalizmusát, és bizonyos értelemben anacionalizmusát. (A titoizmus egyik kedvenc szállóigéje volt: „nem számít, hogy ki milyen nemzetiségű, az a fontos, hogy Ember (nem teljesen visszaadható fordulata a [[szerb nyelv]]nek, azt jelenti, hogy emberi, becsületes stb.) legyen”. Az egyházakat tolerálta, de olyan körülményeket teremtett, amelyek azok sorvadásához vezettek.
36. sor:
== A titoizmus hatásai ==
* A [[Szovjetunió]]val való szakítás után, [[1955]]-től a Szovjetunió elismerte azt a lehetőséget, hogy létezhet más útja is a szocializmus/kommunizmus kiépítésének mint az övé.
* Tito és rendszere példaként szolgát [[Władysław Gomułka|Gomulka]], [[Kádár János (politikus)|Kádár János]], [[Alexander Dubček|Dubček]] és más egyéni érdekeiket valamilyen módon érvényesíteni akaró kommunista politikusoknak.
* Az El nem kötelezettek mozgalmában való kezdeményező szerepe miatt mind Tito mind az ország hatalmas tekintélyt vívott ki, elsősorban [[Afrika|Afrikában]], a [[Közel-Kelet]]en, sőt az egész világon. A mozgalommal a nagyhatalmaknak is számolniuk kellett.
* Minden mai posztjugoszláv tagköztársaságban létezik az ún. Jugo-nosztalgia.
| |||