„Ambrogio Lorenzetti” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:013 le vite, ambrogio lorenzetti.jpg|thumb|Ambrogio Lorenzetti (illusztráció Giorgio Vasari művéből)]]
[[Fájl:Ambrogio Lorenzetti - Effects of Good Government on the City Life (detail) - WGA13490.jpg|thumb|right|A jó kormányzás hatása a városra (freskórészlet, Palazzo Pubblico, Siena)]]
'''Ambrogio Lorenzetti''' (vagy Ambruogio Laurati) ([[Siena]], [[1290]] körül – Siena, [[1348]]. [[június 9.]]) a [[siena]]i iskolába tartozó olasz festő. 1317 és 1348 közé esnek aktív évei. Bátyja, Pietro Lorenzetti is festő volt. Festményein [[Simone Martini]], [[Giotto]] és [[Cimabue]] hatása érződik. Legkorábbi műve a Madonna és a Kisded (1319., Museo Diocesano, San Casciano).
 
== Élete ==
[[ Vasari|Giorgo Vasari]] róla írt <nowiki/>vázlatos életrajza szerint Lorenzetti először Sienában dolgozott a ferencesek kolostorában, freskót festett a Monna Agnese kis kórházában; a nagy kórházban pedig a homlokzati freskón megfestette a Miasszonyunk születését. Az Ágoston-rendi szerzetesek kolostorában a kápolnateremben a boltíven megfestette az apostolokat, kezükben a [[Hitvallás|Credo]]-nak azzal a részevelrészével, amit ők írtak. Ugyanitt a főfalon megfestette [[Szent Katalin |Szent Katalin vértanú]] életének három jelenetét. Sokszor dolgozott testvérével, Pietro-val együtt. [[Volterra|Volterrába]] is küldött egy táblaképet, illetve [[Massa Múzeum|Massában]] is festett egy freskót és egy táblaképet. [[Orvieto|Orvietóban]], a Santa Maria-templom szentélyében készített egy freskót.
 
Ezt követően Firenzébe ment, ahol a [[San Procolo]] templomában egy táblaképet készített, majd akiskápolnábana kiskápolnában elkészítette [[Szent Miklós|Szent Miklóst]] ábrázoló szárnyasoltárát, melynek [[szárnyasoltár|predelláján]] (a szárnyasoltár alsó része) megfestette saját képmását is - valószínűleg ez a kép szerepel illusztrációként Vasari művében. 1321-ig Firenzében élt, majd valószínűleg visszatért Siennába. Szárnyasoltára miatt 1335-ben Ubertini püspök, [[Cortona]] akkori ura ismeghívtais meghívta magához. Itt freskót készített Lorenzetti a ferencesek Santa Margherita templomában-ezt azonban Vasari tudósítása szerint már Vasari korára jórészt elemésztette az idő.
 
Siennába való visszatérése után 1338-ban megfestette a Signoria (a helyi önkormányzat) főépülete, a [[Palazzo Publico|Palazzo Publico-]]<nowiki/>-ban, a A Kilencek (a "Kilencek" Sienna oligarcha kormányzatára, a várost vezető kilencfős tanácsra utal) termének falán a ''Jó és a rossz kormányzás és ezek hatásai a vidékre'' című [[allegória|allegorikus]] alkotását. valamint az asinalungai csatát. Az általa készített Sala dei Nove (Kilencek terme) vagy Sala della Pace (A Béke terme) freskói a korai reneszánsz világi festészet mesterművei közé tartoznak.
 
Vasari tudósítása szerint az irodalommal is szívesen foglalkozott, valamint tevékenyen részt vett a városi közéletben. Halála előtt még festett egy táblaképet az Oliveto-hegyen. A homokóra középkori elterjedtségének egyik első bizonyítékát adják festményei. Testvéréhez hasonlóan valószínűleg ő is [[Fekete halál|bubópestisben halt meg]] 1348-ban.
Tevékenysége három területen jelent határvonalat: egyrészről az intim szentképek új műfajában, a szoptató Madonna megfestésével; másrészről pedig a profán ikonográfia megteremtésével, a Palazzo Publico falán lévő ábrázolásokkal, illetve a sienaiak római eredetére való képi hivatkozásokkal; harmadrészt pedig a ténylegesen felismerhető, tehát nem a középkorra jellemző elvont tájábrázolásokkal a reneszánsz felé nyitott utat.
 
“Ő az első, akitől monumentális művek maradtak ránk a profán festészet műfajában, és ezekben a freskóiban az allegorikus kompzíciókkompozíciók költői harmóniában egyesülnek a mindennapi városi és vidéki élet közvetlen megjelenítésével.” <ref>Vayer Lajos, in: Vasary, Magyar Helikon, 101. old.</ref>
 
== Jegyzetek ==
* Marosi Ernő: Giotto, Lorenzetti, [[Masaccio]]. Az én múzeumom. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest.
* [[Jacob Burckhardt]]: A [[reneszánsz]] civilizáció Itáliában. Ford.: Elek Artúr; Budapest, 1978.
* [[Vayer Lajos]]: Az itáliai reneszánsz művészete. Corvina Kiadó, BudapesrBudapest, 1982. ISBN 9631312860
* [[Prokopp Mária]]: Lorenzetti. A művészet kiskönyvtára. Corvina Kiadó, 1974. ISBN 9631301109
{{commonskat|Ambrogio_Lorenzetti}}
 
* [[Johan Huizinga|Huizinga]]
* [[Jacob Burckhardt|Jacob Burchardt]]
 
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
 
{{DEFAULTSORT:Lorenzetti Ambrogio}}
[[Kategória:Olasz festők]]
[[Kategória:Sienaiak]]