„Laysan” változatai közötti eltérés

Laysan területe 4,114&nbsp;km²,<ref>[http://factfinder.census.gov/servlet/DTTable?_bm=y&-context=dt&-ds_name=DEC_2000_SF1_U&-CHECK_SEARCH_RESULTS=N&-CONTEXT=dt&-mt_name=DEC_2000_SF1_U_P001&-tree_id=4001&-redoLog=true&-transpose=N&-all_geo_types=N&-geo_id=100$10000US150030114981013&-format=&-_lang=en&-show_geoid=Y United States Census Bureau, Laysan Island: Blocks 1013, Census Tract 114.98, Honolulu County, Hawaii] (englishEnglish)</ref> tengerszint feletti magassága 12 méter.

A homokos partú sziget belsejében az óceánhoz viszonyított 2,4 méteres szintkülönbséggel egy központi [[lagúna]] található, amelynek sótartalma háromszor akkora, mint a szigetet körülvevő óceáné.<ref name=MEP>[http://www.hawaiianatolls.org/about/laysan.php NWHI Multi-Agency Education Project: about Laysan Island] (englischEnglish)</ref> A sziget körül viszonylag kis méretű [[Virágállatok|korallzátony]]ok is találhatóak.

Elképzelhető, hogy korábban már jártak [[polinéz]] tengerészek a szigeten, de ennek nincs bizonyítéka.<ref>[http://the.honoluluadvertiser.com/article/2005/May/23/ln/ln08p.html Honolulu Advertiser "Coconut pollen found on Laysan", Monday, May 23, 2005, p. B1-2] (englischEnglish)</ref> 1857-ben a szigetet [[IV. Kamehameha]] hawaii király hivatalosan birtokba vette és a hawaii királyság részévé vált.

1890-ben a szigeten a nagyszámú tengeri madár által felhalmozott [[guanó]] kitermelése céljából a ''North Pacific Phosphate and Fertilizer Company'' bérbe vette. Elsősorban 1892 és 1904 között folyt intenzív guanókitermelés a szigeten, mely ebben az időszakban be is népesült. A sziget legismertebb lakója, a német származású [[Max Schlemmer]] volt, akit egy időben ''Laysan királyának'' is neveztek.<ref>[http://www.hawaiianatolls.org/research/NOWRAMP2002/journals/kingoflaysan.php NWHI Multi-Agency Education Project: „The King of Laysan“] (englischEnglish)</ref> Ő 1896-ban felmondta a ''North Pacific Phosphate and Fertilizer Company''vel kötött szerződést és új bérleti jogot kötött Genkichi Yamanouchi japán üzletemberrel, ennek értelmében mindent, ami a szigeten megtalálható, lehet exportálni.

Mindez megtette a hatását a sziget élővilágára. A japánok a guanó bányászatán kívül madártollakat is szállítottak el a szigetről, amihez intenzív vadászat útján jutottak. Emellett étkezési célokra sok madár[[Tojástojás (biológia)|tojást]] is elszállítottak a szigetről. Ráadásul Max Schlemmer saját maga és a bányákban dolgozó munkások élelmezése céljából [[házinyúl|nyulakat]] engedett szabadon a szigeten. Ezek természetes ragadozók híján erőteljesen elszaporodtak és letarolták a növényállományt, szinte teljesen csupaszra rágva a szigetet.

Eredetileg öt endemikus madara (3 faj és 2 alfaj) volt a szigetnek, de az intenzív emberi beavatkozások következtében, ebből 3 mára kihalt. Közöttük a szigeten endemikus [[Laysan-vízicsibe]] ''(Porzana palmeri)'' mellett a [[molnár nádiposzáta]] ''(Acrocephalus familiaris)'' törzsalakja, a '''laysan-szigeti molnár nádiposzáta''' ''(Acrocephalus familiaris familiaris)'', valamint az [[Apapane-gyapjasmadár]] ''(Himatione sanguinea)'' laysan-szigeti alfaja, a ''Himathione sanguinea freethii''. Ez utóbbi három utolsó ismert példánya 1923-ban tűnt el egy nagy vihar következtében, mialatt a ''Tanager-expedíció'' kutatói is a szigeten tartózkodtak.<ref>[http://www.bishopmuseum.org/research/nwhi/tanager.shtml Tanager-Expedition] (englischEnglish)</ref>

Kép:Moenchsrobbe 1.jpg|PortéPortré egy [[Hawaii barátfóka|Hawaii barátfókáról]]. Ennek a fajnak egyik fő szaporodási helye a sziget partjain van