„Fekete kő” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
a
a (Removing Link GA template (handled by wikidata))
Egy másik legenda szerint a Fekete követ [[Gábriel arkangyal]] (Dzsibril angyal) adta [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahámnak]], hogy építse házát vele. Azt is mesélik, hogy a kő felszínén megmaradt az arkangyal lábnyoma.
 
A sivatag homokjába hullott Fekete követ és a kő körüli kultuszt elsőként a [[Római Birodalom|római]] [[Diodórosz (történetíró)|Diodorus Siculus]] írta le [[i. e. 100]] körül. Az érdekes, fekete színű meteorit köré a pogány arabok már az ősidőkben szentélyt építettek. E szentély leírását [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]] hagyta az utókorra a ''Macorabá''t, azaz Mekkát bemutató, [[2. század|második századi]] írásaiban.<ref>Wensinck, A. J: ''Ka`ba; Az iszlám enciklopédiája'' IV. 318. oldal</ref> A korabeli krónikások szerint a Kába szentélyt Mohamed fiatal korában építette újjá, a Mekkát akkoriban uraló törzsek segítségével. Miután Mohamed a Fekete követ az ég felé emelve megtisztította a törzsi bálványoktól, egy ezüstkeretbe foglalva a szentély délkeleti sarkában helyezte el, és köteleséggékötelességgé tette a Kábához tartó zarándoklat szokását.<ref>University of Southern California, ''Az iszlám prófétája'' – Életrajz, 2006.[http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/prophet/profbio.html]</ref> Világi történészek véleménye szerint ez a történet csupán Mohamed dicsőítését szolgálja, valóságtartalma kevés, de készséggel elismerik, hogy a Fekete kő tisztelete már az iszlám kialakulása előtt is létezett.
 
„Sok történet szól a Fekete kő mágikus erejéről. Az egyik szerint Abaha, egy abesszin katona megesküdött, hogy lerombolja a Kábát. De amikor seregével Mekkához ért, az elefántja letérdelt, és nem volt hajlandó bemenni a városba. Aztán csapatba verődött madarak érkeztek, és köveket zúdítottak a seregre, amely visszavonulásra kényszerült.” <ref name=autogenerated1 />
19

szerkesztés