„Henry Hudson” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Bot: Nagykötőjel: „—” helyett „–” (kézi ellenőrzéssel)
8. sor:
'''Henry Hudson''' (1550 k. – 1611, [[Hudson-öböl]]) angol tengerész, utazó, felfedező. Fontosabb tengeri expedíción az [[Északi Jeges-tenger]] környékének vizeit derítette fel.
 
Első nagyobb útján 1607-ben az [[Északkeleti átjáró]]t keresve az [[Arktisz|Északi-sarkvidék]]en át próbált meg eljutni Ázsiába akkor ugyanis még úgy gondolták, hogy az [[Északi-sark]] környékén az erőteljes árapály miatt nem alakulhat ki összefüggő jégtakaró.<ref name="Mendöl Tibor 1999. p. 129">Mendöl Tibor: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 963 463 246 7 p. 129.</ref> [[Izland]]ot nyugatról megkerülve [[Grönland]] és a [[Spitzbergák]] között próbált áthajózni, és az északi szélesség 80°-ig jutott. Visszatérőben felfedezte a [[Jan Mayen-sziget]]et.
 
1608-ban átkelt a [[Barents-tenger]]en, de [[Novaja Zemlja]] déli partjainál összefüggő jégmező állta útját.
18. sor:
1610-ben immár angol zászló alatt, a [[Virginia Társaság]] és a [[Brit Kelet-indiai Társaság]] megbízásából északabbra próbálkozott: végighaladt a később ugyancsak róla elnevezett [[Hudson-szoros|tengerszoros]]on, és Kanada északkeleti partvidékén fölfedezte az ugyancsak az ő nevét viselő, hatalmas, tenger méretű [[Hudson-öböl|öblöt]]. Ennek keleti partján haladt dél felé abban a hiszemben, hogy már a [[Csendes-óceán]]on jár. Eljutott az öböl legdélibb részéig, a [[James-öböl]]ig, ahol hajója befagyott.<ref>Mendöl Tibor: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 963 463 246 7 p. 130.</ref> A partvidéken telelt át embereivel fölöttébb sanyarú körülmények között. Tavasszal, amikor az idő javultán folytathatták volna útjukat, legénysége megtagadta a parancsot, és föllázadt. Hudsont fiával és hét, hűségén maradt matrózzal minden élelem nélkül mentőcsónakba ültették, és sorsukra hagyták őket. A lázadók visszatértek Angliába, Hudsonéknek pedig nyomuk veszett.
 
Hudson kudarcai jó időre véget vetettek az [[Északkeleti átjáró]] kutatásának;<ref name="Mendöl Tibor 1999. p. 129"/> ezeket a kísérleteket csak a 20. század második felében, [[jégtörő]]kkel újították fel az [[Északnyugati átjáró]] felderítésével azonban még 1616-ig ([[William Baffin]] utolsó útjáig) próbálkoztak.
 
== Jegyzetek ==