„Esterházy Imre” változatai közötti eltérés

Báró Esterházy Imre és Bucsányi Zsuzsanna fia volt. [[Nagyszombat]]ban és [[Sopron]]ban a [[Jézus Társasága|jezsuiták]]nál tanult. [[1680]]-ban lépett a [[pálos rend|pálosok]] rendjébe. Tanulmányait [[Bécsújhely]]en és [[Róma|Rómában]] folytatta, ahol filozófiából és teológiából doktorált. [[1687]]-ben hazatért, a következő esztendőben pappá szentelték, majd hét éven át Lepoglaván és [[Nagyszombat]]ban tanárként dolgozott. [[1694]]-ben nyomtatásban is kiadta ''„Theses theol. de iure et dominio''” c. munkáját. [[1702]]-től a rend generálisa. A [[vác]]i püspökség élére [[1706]]. [[október 15.|október 15-én]], a [[zágráb]]ira [[1708]]. [[október 10.|október 10-én]] került. Nagy része volt abban, hogy a [[horvátok|horvát]] rendek [[1712]]-ben elfogadták a [[Pragmatica sanctio|Pragmatica sanctiót]]. [[Gróf]]i címet kapott [[1715]]-ben. A [[veszprém]]i egyházmegye püspökévé és ebből adódóan a vármegye [[örökös főispán]]jává [[1723]]. [[január 17.|január 17-én]] nevezték ki. [[Barokk]] stílusban újjáépíttette a káptalannal együtt a székesegyházat, s azt ellátta 4 haranggal. Csak két és fél évet töltött az egyházmegyében, [[1725]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-étől]] [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]] és prímás. A palliumot [[1727]]-ben kapta meg. Esterházy építtette a [[pozsony]]i székesegyházhoz [[1732]]-ben az ''Alamizsnás Szt. János-kápolnát'', s a Szt. Erzsébetről elnevezett apácák kolostorát és kórházát; egyházi és művelődési célokra kb. 2 millió ft-ot költött. Ő koronázta meg [[1741]]. [[június 25.|június 25-én]] [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynőt]]. Ő készíttette el [[Georg Raphael Donner]]rel a [[pozsony]]i ''Szt. Márton-templom'' főoltárának lovasszobrát, s támogatta költőrokonát, [[Amade László]]t.