Főmenü megnyitása

Módosítások

a
JezsuitaJézus Társasága, egyéb apróság AWB
[[1608]]. [[július 13.|július 13-án]] [[Graz]]ban született [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] német-római császár, magyar és cseh király, és [[Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)|Mária Anna bajor hercegnő]] (1574–1616) harmadszülött fiaként. Heten voltak testvérek, de a két bátyja korai halála után ő lett a trónörökös.
 
Ferdinánd szinte mindenben, külsőleg és belsőleg egyaránt különbözött apjától. Magas termetű, de vékony testalkatú volt, fekete haja és sötét, rendkívüli kifejezőerejű szemei éles kontrasztban álltak sápadt arcával. Gyermekként igen törékeny, sőt gyenge volt, ami miatt rendszeres testedzéssel kellett testét erősíteni. [[Hadtudomány]]okra udvarmestere, Thun lovag tanította; a vallási és gazdasági ismereteket természetesen apja lelki vezetőitől, a [[Jézus Társasága|jezsuiták]]tól sajátította el, akiket egyébként meglepő módon nem kedvelt. Ennek ellenére ő is az [[ellenreformáció]] híve volt, de II. Ferdinándnál jóval kompromisszumkészebbnek mutatkozott. Apja jól felkészítette fiát az uralkodásra, mivel III. Ferdinánd kiválóan képzett volt a földrajzban, történelemben, diplomáciában és államtudományban. Emellett tehetséges zeneszerző és költő is volt. Róla írták azt, hogy „''jogarát a kard és a lant fogta közre''”. Apja már fiatalon bevonta az államügyek intézésébe, ő rejtjelezte a jelentéseket.
 
[[1625]]. [[december 8.|december 8-án]] [[Pázmány Péter]] esztergomi érsek a [[sopron]]i ferences templomban („[[Kecske-templom]]”) [[Magyarország uralkodóinak listája|Magyarország királyává]] koronázta ([[Pozsony]]ban pestisjárvány volt), [[1627]]. [[november 27.|november 27-én]] pedig a [[Csehország uralkodóinak listája|cseh trónt]] is elfoglalhatta. Az [[1630]]. évi birodalmi gyűlésen nem szavazták meg trónutódlását, csak [[1636]] decemberében, két hónappal apja halála előtt koronázták német-római királlyá.
 
==A trónöröklés kérdése==
III. Ferdinándot [[1654]] [[július]]ában nagy tragédia érte: az óvintézkedések ellenére IV. Ferdinánd, a huszonegy éves trónörökös himlőjárvány áldozata lett. A császárnak még két fia volt, az 1646-ban elhunyt első feleségétől, [[Habsburg Mária Anna magyar királyné|Mária Annától]] [[I. Lipót magyar király|Lipót főherceg]], és második feleségétől, a már szintén elhunyt [[Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina magyar királyné|Tiroli Mária Leopoldinától]] [[Habsburg Károly József főherceg|Károly József főherceg]]. A választás annak ellenére egyértelmű volt, hogy Lipót papi tanulmányokat folytatott, hiszen ő tizennégy, míg öccse ötéves volt ekkor. [[1655]]-ben a császárnak sikerült Lipótot magyar, majd [[1656]]-ban cseh királlyá választatnia, ám a birodalmi rendeken nem tudta keresztülvinni akaratát (régi álma volt a császároknak, hogy a birodalomban közjogi állásukat (trónjukat) örökletessé tegyék de ez egyiküknek sem sikerült), s a magyar országgyűlés sem egyezett bele, hogy a Habsburgok számára örökletessé tegye a magyar trónt. Érdekesség, hogy az udvar ekkor kísérletet tett az örökösödési rend rögzítésére (a Habsburg családon belüli választójoga volt a rendeknek, nem általános választójoga! ugyanis az 1547. évi V. tc kimondta a Habsburgok jogát a trónra), s a nádornak (gróf Wesselényi Ferencnek) egy levelet küldtek (névtelenül) hogy a rendek királyválasztó joga csupán képzelt, nem létező jog (valóban csak a családon belüli választásra korlátozódott, de ettől létezett) s nem hajlandó-e lemondani róla, mondván most még előnyösen és önként megteheti, mert a török kiűzésével mindenképp elveszti azt. Wesselényi felolvasta az országgyűlésen, s óriási felháborodás volt a fogadtatása. Ekkor az udvar látva az elégedetlenséget, nem tett komolyabb kísérletet az örökös királyság elfogadtatására. <ref>Szalay-Baróti A Magyar Nemzet Története</ref>
 
==Utolsó évei==
* [[Mária Anna spanyol királyné|Mária Anna]] (1634–1696), osztrák főhercegnő, később [[IV. Fülöp spanyol király]] felesége lett,
* [[I. Lipót magyar király|Lipót]] (1640–1705), osztrák főherceg, a későbbi I. Lipót császár és király,
* Mária osztrák főhercegnő (*/† 1646. május 13.)
 
Második felesége [[Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina magyar királyné|Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina hercegnő]] (1632–1649) volt, akitől egy fiúgyermeke született:
294 261

szerkesztés