„Ávilai Szent János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása AWB
44. sor:
Bár aktív hitszónok volt és sokakkal levelezett (barátai közé sorolhatta loyolai Ignác mellett [[Alcántarai Szent Péter]]t és [[Ávilai Szent Teréz|Ávilai Nagy Szent Terézt]] is), maradt ideje egyéb tevékenységekre is — egyebek közt a földek öntözésére is kitalált egy újfajta eljárást. Alapított tizenöt magasabb fokú (mai gimnáziumokhoz hasonló) iskolát; ezek közülük a [[baeza]]i csakhamar egyetemmé fejlődött. Mindeközben nagy anyagi és emberi nehézségekkel kellett megküzdenie, különösképpen, mert felkarolta sorstársait, a megtért zsidókat és félzsidókat, akiknek hozzá hasonló nehézségeket kellett elszenvedniök. Ugyanilyen okokból több tanítványát küldte [[Granada|Granadába]] a [[moriszkó]]k, (iszlám konvertiták) megsegítésére is.
 
1545-ben ismerkedett meg [[Loyolai Szent Ignác|Loyolai Ignáccal]], akinek eszméit nagyon rokonszenvesnek találta, és hosszú ideig azon gondolkodott, hogy tanítványaival együtt belép [[jezsuitákJézus Társasága|Jézus Társaságába]]. Ignác fel is vette volna őket; ezt valószínűleg [[Andalúzia]] akkori provinciálisa akadályozta meg — feltehetően János zsidó származása miatt. Nyugodtan halnék meg, ha barátaimat e szent társaság szárnyai alatt hagyhatnám—mondta. Ez sem sikerült, mert granadai barátai között számos megtért zsidó volt, és a rend nem vette fel őket. Néhány tanítványa 1554-ben mégis belépett Jézus Társaságába.
 
Az 1540-es években egészségi állapota erősen leromlott, ezért, bár [[Granada]] érseke szerette volna tanácsosaként magával vinni a [[tridenti zsinat]]ra (1545–1563), gyenge egészsége miatt nem vállalhatta az utazást. Fontos szerepet játszott az 1565. évi [[toledói zsinat]]on, amin a tridenti zsinat határozatainak megvalósításáról volt szó.