„John Cabot” változatai közötti eltérés

Első expedíciójára [[1497]] májusában indult a '''Matthew''' fedélzetén, 18 fős legénységgel<ref>28 fős – Tari, 1993</ref>. Angol zászló alatt északnyugatnak hajózva hajózva ötvenkét napi hajóút után pillantották meg a szárazföldet. Elérte a [[Breton-foki-sziget]]et (amit Terra Primavistának nevezett el). Felfedezte és 650&nbsp;km hosszan feltérképezte [[Új-Fundland és Labrador]] partjait (egyes források szerint ezt csak második útján érte el). Többféle emberi tevékenység nyomaira (csapdákra, végülhálócsomózáshoz használatos csonttűkre) bukkantak, emberekkel nem találkoztak, ezért a csereárunak magukkal vitt „durva kelméket, fövegeket és tucatárukat” érintetlenül vitték vissza Bristolba, ahová rossz időjárás és az élelmiszerhiány miatt visszafordultvissza kellett fordulniuk – Kolumbuszhoz hasonlóan ő is abban a hitben, hogy Ázsiába (Kínába) jutottjutottak el. HatalmasCabot hatalmas halrajokról hozottszámolt hírtbe, azt állítva, hogy a halak puszta kosárral is tömegével foghatók ki. Ennek hallatán az angol, portugál, baszk és breton halászok tömegesen indultak el a távoli partok felé. Ezek a „névtelen felfedezők” apránként megismerték Labrador és Új-Fundland vidékét, ahol valóban gazdag [[tőkehal (Stockfisch)|tőkehal]]padokat találtak. Az új partokon egyebek közt lerakatokat és ideiglenes telepeket is létrehoztak. Eredményeik azonban nem dokumentálták, és azok jószerivel ismeretlenek maradtak, mert a kor uralkodóházait jobbára csak az ékkövek, a nemesfémek és a fűszerek érdekelték.