„Nyomtatás (nyomdászat)” változatai közötti eltérés

+1 link
(+1 link)
[[Kép:Flexography-Platecloseup.JPG|bélyegkép|250px|Flexográfiában használt nyomóforma]]
=== A magasnyomtatás ===
A nyomó elemeknyomóelemek magasabban helyezkednek el a nem nyomó részekhez képest. A nyomóforma hagyományos anyaga az [[ólom]], [[ón]] és [[antimon]] keverékéből előállított [[betűfémötvözet]]. A magasnyomtatásnál, ha a nyomóformát külön mozgatható betűkből szedik, akkor a formakészítést kéziszedésnek vagy monoszedésnek nevezik. Ha a szedő egyenként vette ki a betűszekrényből a betűket, az a kéziszedés. Ma már nem használatos eljárás. Amennyiben a betűket egyenként önti ki a szedőgép, ez a [[monoszedés]]. A sokkal gyorsabb és elterjedtebb módszer a sorszedés vagy [[linoszedés]]. Ebben az esetben a szedőgép a könyv vagy újságcikk egy-egy sorát öntötte ki a betűfémből. [[Johannes Gutenberg|Gutenberg]] módszerének felfedezése előtt fatáblákba faragták a szövegeket. Ez nehéz, sok hibára alkalmat adó munka volt. A nagy méretű, plakátok nyomtatására alkalmas betűket később is fából készítették, de a rajzokat még sokáig így készítik. Majd ezeket felváltja a klisé, melyet a fényképészet feltalálása után fototechnikai úton gyártanak. Modernebb formája a '''[[flexográfia]]''', amelyben gumiról vagy különböző típusú műanyagokról nyomtatnak. A magasnyomtatás elvén működik több más eljárás is:
* ''Stanc'': A papírból valamilyen forma kivágására szolgál (dosszié, boríték)
* ''Bieg'': Vastagabb anyagoknál hajtási vonalat képez a papíron, aminek mentén az könnyebben hajtható lesz.
* '''[[Litográfia]]''' vagy más néven kőnyomtatás. Itt használták először ezt az elvet. A nyomóforma anyaga porózus kő, többnyire mészkő. Felületén a nyomóelemeket különleges tintával alakítják ki.
* '''Bádognyomtatás''': Az ofszetnyomtatás elődjének is tekinthető. Itt már nem közvetlenül érintkezik a nyomóforma a nyomandó felülettel. Elnevezését a nyomandó anyagról kapta. Nyomóformája készülhet kőből, később fémből. Ofszet- vagy szitanyomtatással viszik fel a festéket, amely többnyire hőre szilárdul meg. Nyomás után egy beégetőkemencébe kerül az anyag. A konzervdobozok gyártása is így történik. Első menetben mindkét oldalára lakkot visznek fel a rozsdásodás megakadályozására és a külső oldalon a könnyebb festékezés segítésére.
* '''[[Ofszetnyomtatás]]'''. Manapság ez a legelterjedtebb technológia. Nyomóformája egy 0,1 - 01–0,5 mm vastag alumíniumlemez, melynek egyik oldalán elektrolízissel oxidréteget alakítanak ki. E réteg igen kemény és kopásálló. Az oxidréteg nagyon kis méretű hexagonális (hatszögletű) cellákká áll össze, közepükön egy póruscsatornával. Majd erre fényérzékeny réteget visznek fel. Ez az anyag képezi később a zsírszerető (oleofil) nyomóelemeket, melyeket formakészítés során erős UV-fénnyel, újabban lézerrel alakítanak ki, a felesleges réteganyagot pedig lemossák. A fényérzékeny réteg lehet pozitív és negatív működésű. Konzerválásához gumiarábikumot használnak, ami az alumínium-oxid pórusaiba beivódik, ily módon őrizve meg vízszerető (hidrofil) tulajdonságát. A forma egy gumiréteggel bevont közvetítő hengerrel érintkezik, majd erről kerül a festék a papírra. Ezért nevezzük közvetett eljárásnak.
 
=== Mélynyomtatás ===
 
=== Szitanyomtatás ===
A nyomóforma különböző sűrűségű szitaszövet, melynél fényképészeti úton vagy sablonok használatával alakítják ki a nyomó elemeketnyomóelemeket. Itt is rákelt használnak, amivel a festéket végighúzzák a szitán, ami bizonyos helyeken átengedi a festéket, máshol pedig nem.
 
== Nyomógépek ==