„Kémiai elem” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Felesleges és zavaró rész törlése. |
Tördelés |
||
5. sor:
Példák elemekre : [[szén]], [[arany]], [[oxigén]].
Jelenleg 117 különböző kémiai elemet ismerünk. Ezek közül a Földön 92 található meg a természetben. Ezek az ún. ''természetes kémiai elemek''. A többit mesterséges úton állították elő. Ezek az ún. ''mesterséges kémiai elemek''.
Az elemek száma, a hipotetikus [[radioaktív]] elemeket is beleszámítva, jelentősen nagyobb lehet, bár az atommag és a külső elektronhéjak stabilitása ennek felső határt szabhat.<ref name="webelements"/>▼
▲Az elemek száma, a hipotetikus [[radioaktív]]
A kémiai elemek a [[periódusos rendszer]]ben vannak felsorolva, a [[vegyjel]]ek segítségével.▼
▲A kémiai elemek a [[periódusos rendszer]]ben vannak
:''Rendszám'': A kémiai elemek rendszáma megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával. Így egyértelműen meghatározza a kémiai elem minőségét. A rendszám a vegyjel fölött található.<ref name="webelements">http://webelements.com/</ref>▼
▲:''Rendszám'': A kémiai elemek rendszáma megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával. Így egyértelműen meghatározza a kémiai elem minőségét. A rendszám a vegyjel fölött található.<ref name="webelements">http://webelements.com/</ref>
:''Vegyjel'': A modern kémiai jelrendszer, melyet [[Jöns Jakob Berzelius]] svéd vegyész fejlesztett ki. A vegyjel általában egy vagy két betűből áll, de az újonnan felfedezett elemeket 3 betűs ideiglenes vegyjellel jelölik, amit később neveznek el a [[IUPAC]] döntése alapján állandó néven. Egy betűből álló vegyjel például a K ([[kálium]]), N ([[nitrogén]]), O ([[oxigén]]), stb., két betűből áll például a Ca ([[kalcium]]), Mn ([[mangán]]), Tc ([[technécium]]), három betűből például az Uup ([[ununpentium]]), vagy az Uut ([[ununtrium]]). A [[vegyjel]]et mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a [[IUPAC]] szabályai szerint.
Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomok az '''[[izotópok]]'''. A protonszám és a neutronszám összege adja az izotóp ''tömegszám''át. A legtöbb kémiai elem izotópok elegye, ezeket "''keverékelemek''"-nek nevezzük. Például a [[hidrogén]]nek három izotópja van: a könnyű-hidrogén ([[Prócium]])''': <sup>1</sup>H''', a nehéz-hidrogén ([[Deutérium]]): '''<sup>2</sup>H''', és a radioaktív , szupernehéz-hidrogén ([[Trícium]]): '''<sup>3</sup>H'''.
:Húsz olyan természetes kémiai elem létezik, amely csak egyetlen izotópból áll. Ezek az ún. ''
▲:Húsz olyan természetes kémiai elem létezik, amely csak egyetlen izotópból áll. Ezek az ún. ''"tiszta elemek"''. Ide tartoznak: Be, F, Na, Al, P, Sc, Mn, Co, As, Y, Nb, Rh, I, Cs, Pr, Tb, Ho, Tm, Au, Bi. Érdekes, hogy ezek páratlan rendszámúak és tömegszámúak. Kivétel a Be.
A kémiai elemek fontos jellemzői a [[vegyérték]], [[elektronegativitás]], [[elektronkonfiguráció]], [[elektronaffinitás]], [[ionizációs energia]], [[atomtömeg]]...
Kémiai jellemük alapján a kémiai elemek feloszthatók [[nemfém]]ekre (17), [[félfém]]ekre (8) és [[fém]]ekre. A kémiai elemek atomjai a [[csillag]]okban keletkeznek ([[magfúzió]]), és egyik elem sem alakítható át kémiai úton egy másik elemmé. Így például nem készíthetünk [[arany]]at valamelyik másik elemből (pl. fémből), ahogyan azt az [[alkímia]] művelői gondolták. A [[vegyület]]ek többféle kémiai elem [[ion]]jaiból, [[atom]]jaiból épülnek fel. Például a [[konyhasó]]: NaCl, [[víz]]: H<sub>2</sub>O, [[kalcium-karbonát|mészkő]]: CaCO<sub>3</sub>, [[metán]]: CH<sub>4</sub> . <!--==Az elemek ideiglenes IUPAC neve==-->▼
▲A kémiai elemek atomjai a [[csillag]]okban keletkeznek ([[magfúzió]]), és egyik elem sem alakítható át kémiai úton egy másik elemmé. Így például nem készíthetünk [[arany]]at valamelyik másik elemből (pl. fémből), ahogyan azt az [[alkímia]] művelői gondolták.
== Az elemek szisztematikus elnevezése ==
{| align="right" class="wikitable" style="margin-left: 1.5em; margin-right: 1.5em; margin-top: 0em"
61 ⟶ 48 sor:
|}
Bár a rendszám segítségével tetszőleges elemet jelölhetünk (például 120 rendszámú elem), az újonnan felfedezett vagy még fel nem fedezett kémiai elemekre történő hivatkozások megkönnyítésére a IUPAC kidolgozta az elemek szisztematikus elnevezési rendszerét.<ref>{{cite book|title=Szervetlen kémiai nevezéktan (A IUPAC 2005. évi szabályai)|coauthors= Fodorné Csányi Piroska, Horányi Györgyi, Kiss Tamás, Simándi László|id=ISBN 978-963-05-8559-0|publisher=Akadémiai kiadó|year=2008|location=Budapest|pages=51–52|chapter=IR-3.1.1 Az új elemek szisztematikus nevezéktana és vegyjele}}</ref> A nevet közvetlenül az elem rendszámából származtatjuk, a táblázatban szereplő számnévi gyököket használva (zárójelben a szám vegyjelben használt betűjele található). A számnévi gyökök egy része görög, más része latin eredetű, hogy ne legyenek köztük olyanok, amelyek egyforma betűvel kezdődnek. Az elem nevét úgy kapjuk, hogy a rendszám számjegyeinek sorrendjében összeolvassuk a szógyököket, és ''-ium'' végződést teszünk hozzá. Az egyszerűsítés és a jobb hangzás érdekében két kiegészítő szabály van:
* ha az -ium előtt i betű van, akkor azt elhagyjuk (-bium és -trium, nem *-biium és *-triium)
* ha enn után nil következik, akkor az egyik n betű kiesik (-ennil- és nem *-ennnil-)
| |||