„Majláthfalva” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Alföldi (vita) szerkesztését (oldid: 15526380)
Alföldi (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor:
== Fekvése ==
 
1819-ben [[temesköz]]i (bánsági) és [[Csanád vármegye]]i gazdák és dohánykertész családok alapították a községet a Harangod folyó bal partján. A hely már lakott volt, Túregyháza<ref>Turegyháza – középkori helység név a Tariak birtoka 1465.http://www.banaterra.eu/magyar/M/majlatfalva.htm http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/6.html</ref> de Szőlős és Serfesd elnevezés is előfordult <ref>Serfesd - hely megnevezés, Botos család birtoka 15.sz Erdély Története 1988.B</ref>. Vinga és Fönlak községek között nyugatra fekszik. A községtől délkeletre voltak a Bezdán-, Szőke-, Sörös- és a gróf Woracziczky-tanyák. A lakosok a rokonságot sokáig fenntartották a bánáti [[Szaján (település)|szajáni]], [[magyarcsernye]]i és a Csanád vármegyei [[szőreg]]i és [[makó]]i rokonokkal.
Szomszédos falvak:
[[Monostor (Arad megye)|Monostor]], [[Fönlak]] (Fönlaki vár), [[Németszentpéter|Szentpéter]] (Németszentpéter), [[Zádorlak]], [[Kétfél]], [[Vinga]], [[Németság|Ság]] (Mezőság)<ref>Szomszédos falvak: Monostor 1592 Török István birtoka. 1723-ban1725 összeirás után költöztek az új havasalföldi lakók az összeírás után költöztek aMonostor faluba. Vinga 1231 évben [[pápai tized]] jegyzék. 1723-1725 évben lakatlanelőbbi lakosok kitelepitve. Ság (Mezőság) 1562 Kassai János birtoka. Kétfél 1465 Tariak birtoka. Szentpéter 1332-ben Csanádi Püspökség birtoka. Zádorlak 1332 pápai tized, zádorlaki várkastély 1552-ben tulajdonos Dóci Miklós. Fönlak-fönlaki vár 1308-ban Dorozsma család, 1491-től Csanádi Püspökség. [[Claude Florimond de Mercy]] katonai parancsnok által elrendelt összeírás 1723-25 a kiürített falvakról (Colonizarile habsburgice in Banat Aurel Tinta 1972 Ed. Facla.)</ref> III.Károly király rendelkezett aprotestánsok kitelepitéséröl házaikból.
 
== Nevének eredete ==
 
A község a nevét gróf [[Mailáth György (országbíró, 1786–1861)|Mailáth György]] országbíró (1786–1861) emlékezetére kapta a Majláthfalva hivatalos nevet. A földet báró Izdenczy József földbirtokostól bérelték, később örököse gróf Woracziczky János lett a földbirtokos.<ref>Báró Izdenczy József – monostori – ide tartozott a majláthfalvaiak által művelt terület is földbirtokos birtokjogot kapott 1717. évben, bárói címet és magyar honosítást is kapott, hasonlóan az örököse Woracziczky grófi címet és honosítást kapott 1914. évi XXVI. törvény.</ref> A környező községek léteztek már a középkorban, nevük ma is ugyanaz, a pápai tized jegyzékekben megtalálhatóak, a régi földbirtokosok nevei is<ref> Erdélyi Tudományos Füzetek 1935. 76. sz.</ref>
 
== Története.==
[[Fájl:Banat Josephinische Landaufnahme pg000.jpg|bélyegkép|A [[Magyarország első katonai felmérése|jozefiniánus]] térkép Bánátról, 1769-72.]]
A Temesközből, a Maros bal oldaláról, 1716. évben a török harc nélkül kivonult. Temesváron 100 szekeret is kaptak a törökök a császáriaktól, hogy Belgrádig menjenek. Véget ért a török hódoltság.
Temesköz a császári hadsereg parancsnoksága alatt maradt még 60 évig, végrehajtották a németek betelepítését, általában az őshonos lakosság falvaiba. A temesközi magyar földbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták: 24 hold szántót 6 hold kaszálót-legelőt, szekeret és igavonó állatokat, útiköltséget és 10 év adómentességet és kiürített házat telket.<ref>Magyar katolikus lexikon (lexikon.katolikus.hu) Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének/Temesköznek/ hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a 15. században.</ref>.1781.ben Aa magyar nagybirtokokat a császári kamara eladta, adtak hozzá magyar honosítást és grófi címet. 1778-ban a Temesközt (Bánság) visszasorolták a magyarországi közigazgatásba. A Mercy gróf Temesköz katonai parancsnoka által végrehajtott lakás és lakossági összeírás 1723–25 a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva.<ref> Hasonló tényeket mutat Aurel Tinta is az 1972 kiadott könyvében ''Colonizarile Habsburgice in Banat''. Ed. Facla 1972/</ref> A korabeli katonai térképek mára nyilvánosak a weben is.<ref>A Mercy összeírás 1723-25 a szomszédos községeket, Vinga, Monostor, Turegyháza lakatlanként írták be. AAz korabeli1769.évben készült térkép viszont lakottként mutatja.ábrázolja </ref> A környezőtérképeken láthatók a községek lakosságarégi mind őshonosakházai, láthatók a falvak házai, a térkép több házat mutat mint az összeírás. Sűrűn lakott, árvízmentes terület, a föld fekete humusz. Nyomás gazdálkodást folytattak<ref>Magyar katolikus lexikon /lexikon.katolikus.hu/ Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének is hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a 15. században.</ref> azaz nagyobb részben művelt terület, a többi legelő. Varjas átlagos falu 150 főt tartott a török nyilvántartás<ref>A 17. sz. hetvenes éveiben elrendelték a községek közötti pontos határ kijelölést. Varjas átlagos falu 150 főt tartott nyilván a török, személyenként 200-tól több száz juhot tartottak, de szarvasmarhát és lovat is. ''Erdélyi Tudományos Füzetek'' 1935</ref>. Szatmárba a katolikus németek betelepítésekor az őshonos magyar lakosság helyben maradt, a Temesközben nem maradhattak, házaikba német és havasalföldi telepeseket költöztettek be. Az őshonos lakosok pusztákon, uradalmi birtokok szálláshelyein húzták meg magukat, vagyA török hódoltság alatt a keresztények vallás gyakorlását megengedték.A magyarok nagyrészben a református valláson voltak a 16.századtól. A „szaladás” a majláthfalviaknak szomorú emlék, úgy mesélik, hogy 1849 februárjában rájuk tört a szomszéd falu, Kétfél szerb lakossága. [[Pécska|Pécskára]] a Maroson túlra mentekmenekültek, az írott valóság az hogy az ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét Bánát elhagyására. Tavasszal tértek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba. 1849-ben a szabadságharc letörése után Ferenc József császár a Temesközt szerb Bánátra (Banat) nevezi át, a bán tisztséget a császár magának tartotta meg. A köznyelvben mára Bánság /Banat/ a használatos. 1857-ben népszámlálást tartottak (a szerbek szervezésében) Bánátban, lakossága nemzetiség szerint: szerb {{szám|431863}}, magyar {{szám|383522}}, román {{szám|372060}}, német {{szám|324609}}. Csanád várát és a várost az egykori ősi püspökséget és Fönlak várát a Maros folyó bal partján jó állapota ellenére a törökök kivonulása után (1716) a Habsburg katonaság lerombolta, gróf Eotlingen császári tanácsnok vezetésével, mérnökök tisztek irányításával.<ref>Kiss Gábor Erdélyi várak és várkastélyok. Panoráma kiadó</ref> A csanádi püspökség ősi köveit széthordták. Fönnmaradt azonban az őshonos lakosság a maros mindkét oldalán,az ő-ző nyelvjárást beszélők. Majláthfalva lakossága szintén e nyelvjáráshoz tartozik. A Habsburg Katonai hatalom alatt 60 évig, 1778-ig magyarokat kitiltották a Bánságból,a császáriak katonai területként tartották mig eladták,földjeit,bányáit.
 
A török hódoltság alatt a keresztények vallás gyakorlását nem tiltották.
A „szaladás” a majláthfalviaknak szomorú emlék, úgy mesélik, hogy 1849 februárjában rájuk tört a szomszéd falu, Kétfél szerb lakossága. [[Pécska|Pécskára]] a Maroson túlra menekültek, az írott valóság az hogy az ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét Bánát elhagyására. Tavasszal tértek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba. 1849-ben a szabadságharc letörése után Ferenc József császár a Temesközt szerb Bánátra (Banat) nevezi át, a bán tisztséget a császár magának tartotta meg. A Bánát elnevezés ekkor keletkezett. 10 év után maga a császár számolja fel és újra visszasorolják a területet a magyar közigazgatásba, máskülönben is alkotmányellenes volt.
A köznyelvben mára Bánát a használatos. 1857-ben népszámlálást tartottak (a szerbek szervezésében) Bánátban, lakossága nemzetiség szerint: szerb {{szám|431863}}, magyar {{szám|383522}}, román {{szám|372060}}, német {{szám|324609}}. Csanád várát és a várost az egykori ősi püspökséget és Fönlak várát a Maros folyó bal partján jó állapota ellenére a törökök kivonulása után (1716) a Habsburg katonaság lerombolta, gróf Eotlingen császári tanácsnok vezetésével, mérnökök tisztek irányításával.<ref>Kiss Gábor Erdélyi várak és várkastélyok. Panoráma kiadó</ref> A csanádi püspökség ősi köveit széthordták. Fönnmaradt azonban az őshonos lakosság a maros mindkét oldalán,az ő-ző nyelvjárást beszélők. Majláthfalva lakossága szintén e nyelvjáráshoz tartozik. A Habsburg Katonai hatalom alatt 60 évig, 1778-ig magyarok nem telepedhettek a Bánságba.
 
[[1819]]-ben magyarajkú bánsági és Csanád megyei gazdák és dohánykertészek költöztek az általuk alapított faluba, amely [[németek|német]] telepített falvakkal volt körülhatárolva a [[Maros]] folyótól délre a későbbi Vingai járásban, ma Vinga község központ. A betelepülők a földbirtokostól Báró Izdenczky Józseftől bérelték a földet, dohánytermesztésre is szerződtek. A bánsági Szajánról Magyarcsernye községekből valamint a Csanád megyei Szőregről és Makó környékéről és a délvidéki [[Bezdán]] stb. településekről érkeztek.
 
[[1879]]-ben épült a falu [[római katolikus egyház|római katolikus]] temploma. [[1900]]-ban a településnek megközelítőleg 2400 lakosa volt, és község rangra emelkedett.
68 ⟶ 62 sor:
== Lakói ==
=== Dohánykertészek ===
Vállalkozói rátermettséget és kitartó munkát igényelt a szerződött dohánykertészet, de egyben kitörést is a gyarapodásra. A Csanádi Egyházmegye népe a Tisza és a Maros mindkét oldalán sokáig művelte ezt a foglalkozást. ŐshonosakŐshonosok ezen a vidéken. Majláthfalva lakossága nem államilag telepített, mint a volt szomszédos sváb falvak, akik idegenből jöttek, ingyen földet és kiürített házat kaptak. A majláthfalviak maguk bérelték a földbirtokostól a földet több évre dohány, búza kukorica termesztésre.
A házak úgy épültek, hogy 1-2 szakaszos dohánypajtát is magukba foglaltak. 1851-től a dohány állami monopólium lett. A dohányfinánc, állami alkalmazott, a határban évente kimérte a területet. A kertészeket állami dohánymaggal ellátta, felügyelte a melegágyas palántanevelést, kiültetést, a gondos kapálást, a levelek érettségét szedésre. A dohányleveleket felfűzték, a dohánytűvel madzagra húzták, a két végére faágból készített kuka (kampó) volt kötve, így akasztották a szergyiára a pajtában szárításra. A finánc ellenőrizte a mennyiséget, minőséget. Késő ősszel végezték a válogatást, csomózást, bálázást, majd következett a mázsálás, a dohány kifizetése. Szokás volt a gyerekeknek cukorkát, fügét és narancsot hozni a városból. A környező falvakat is Majláthfalva látta el jó vágott dohánnyal, ezt már profi kupecek intézték éjjel. A büntetés nagy volt. Később a román állam úgy védekezett, hogy nem árusítottak cigarettapapírt, ez is csempész árú lett, Magyarországról hozták.