„Harisnyás Pippi (könyv)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
folyt.köv. |
a →A mű születésének körülményei: kieg+ref-ek |
||
40. sor:
A mű kiadását követően is még sokáig megosztotta az olvasó, de még inkább a szakmai közönséget is,{{refhely|Petri Liukkonen, Ari Pesonen|azonos=kirjasto}}{{refhely|Bianca Achhammer, Nadja Dickmann|azonos=jforschung}} sőt újabb és újabb „viharokba” kerül. 2015-ben, megjelenésének hetvenedik évfordulójából ismét kiadják a háromrészes szériát, azonban az 1945-ös szövegben még bizonyos részek másként voltak. Például Pippi a négerek hercegnője, hajóskapitány apja pedig a négerek királya egy messzi szigeten, ám míg az 1940-es években ez a kifejezés még a hétköznapok negatív jelentés nélküli része volt, addig a 21. században már pejoratív értelmet kapott. Így az írónő lánya, Karin Nyman évekig tartó gondolkodás után egyezett bele, hogy az új kiadásban a néger szó helyett a „déltengerek” szerepeljen.{{refhely|Tonia Tünnissen-Hendricks}}{{refhely|hirado.hu/MTI}}
A Harisnyás Pippit a világ már körülbelül nyolcvan nyelvére és nyelvjárására lefordították.{{refhely|Bettina Kümmerling-Meibauer, Astrid Surmatz}} Magyarországra először 1972-ben került [[Árkos Antal]] fordításában és [[Zsoldos Vera]],<ref>KSH Központi Könyvtár: [http://konyvtar.ksh.hu/cgi763?session=51732200&infile=details.glu&loid=1040045&rs=2334280&hitno=3 ], konyvtar.ksh.hu</ref> majd 1993-ban Dezső Andrea<ref>[https://www.antikvarium.hu/konyv/astrid-lindgren-harisnyas-pippi-115503 Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi], Antikvarium.hu</ref> illusztrációjával. Az eredeti képekkel [[Tótfalusi István]] fordításában 1997-ben.<ref>Tótfalusi István: [http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=226 A svéd gyermekirodalom hatása Magyarországon], Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum olvasas.opkm.hu, Könyv és Nevelés: Ifjúsági irodalom rovat III. évfolyam 2. szám - 2001.</ref>
== Az alaptörténet ==
| |||