„Harisnyás Pippi (könyv)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Az alaptörténet: véletlenül kitörlődött
a kieg+ref
33. sor:
A '''Harisnyás Pippi''' ({{Svédül|''Pippi Långstrump''}}) [[Astrid Lindgren]] először 1945-ben megjelent regénye, melyet még két folytatásban, illetve további képeskönyvekben adtak ki. Számos adaptáció készült belőle és rengeteg nyelvre lefordították, még [[Üzbég nyelv|üzbégre]], [[Szuahéli nyelv|szuahélire]], és [[Zuluk|zulura]] is. Az első kiadások [[illusztráció]]it a dán [[Ingrid Vang Nyman]]{{wd|Q446436}} készítette.
 
== A mű születésénekszületése és körülményei ==
1944-ben a történet a harminchét éves Astrid Lindgren ajándéka volt lányának, Karinnak,{{jegyzet|megj=[[Karin Nyman]]{{wd|Q16595992}} svéd fordító és író.|csoport=m}} tizedik születésnapjára,{{refhely|Komáromi Gabriella|azonos=epa}} aki 1941-ben betegsége miatt kérte még, meséljen neki [[Harisnyás Pippi (karakter)|Harisnyás Pippi]], így a mese hősének különleges neve – és ezzel karaktere – neki köszönhető.{{refhely|astridlindgren.se|[http://www.astridlindgren.se/en/characters/pippi-longstocking Characters: Pippi Långstrump]|azonos=ALchPL}} Nyomtatásban végül csak átdolgozva, 1945-ben jelent meg a [[Rabén & Sjögren]]{{wd|Q2062729}} gondozásában – öt,{{refhely|azonos=epa}}{{refhely|Dömötör Ági}} köztük az [[Albert Bonniers Förlag]]{{wd|Q2830980}} kiadó elutasítása miatt –, melynek a cég későbbi, a gyermekirodalomban betöltött jelentős szerepét köszönheti.{{refhely|muvesz-vilag.hu}}{{refhely|astridlindgren.se|[http://www.astridlindgren.se/en/her-works/books/textbocker/pippi-longstocking Textbocker: Pippi Långstrump]|azonos=ALtPL}} Az első kiadások képeit az akkor huszonkilenc éves dán Ingrid Vang Nyman készítette, aki az ezekkel debütált illusztrátorként.{{refhely|Håkan Hardenborg}}
 
A regény típusa szerint kópéregény, vagy más néven [[Pikareszk regény|pikareszk]]. A cselekményben és a főhősben egyaránt szinte észrevétlen keveredik a mindennapiság, a fantasztikum és a mesebeliség. Elsősorban a gyerekábrázolás révén a Harisnyás Pippi (pontos fordításban: Hosszúharisnyás Pippi) fontos alapmű a gyerekpróza történetében. Mondhatni egy antilányregény{{jegyzet|megj=A tabutörésbe már a dán [[Karin Michaëlis]]{{wd|Q265796}} belefogott 1930 és 1935 között megjelent Bibi-sorozatával, ami Magyarországon a „pöttyös könyvek” sorozatban jelent meg (akárcsak az első kiadású Pippi-könyv).{{refhely|azonos=epa}}|csoport=m}} lányregény. Már a főhős külsejével is megtagadja a világirodalom addigi minden illemkódexét, amire viselkedésével és hazugságaival is rátesz még egy-egy lapáttal, azonban mindezzel a magányát és jóságát igyekszik eltakarni, amivel csak a felületes olvasót téveszti meg. Bár számos kritika érte a gyerekpszichológia részéről, kimutatások igazolják, hogy a történet átéléséhez a mesehallgató-meseolvasó gyerek kettős tudata – ennek köszönhetően világosan tudja, hogy Pippi a képzelet világából való – által bár csodálja, vagy akár szívesen látná a szomszédban, nem a főhőssel azonosul.{{refhely|azonos=epa}}{{refhely|Dömötör Ági}}
A regény típusa szerint kópéregény, vagy más néven [[Pikareszk regény|pikareszk]]. A cselekményben és a főhősben egyaránt szinte észrevétlen keveredik a mindennapiság, a fantasztikum és a mesebeliség.{{refhely|azonos=epa}}
 
A mű kiadását követően is még sokáig megosztotta az olvasó, de még inkább a szakmai közönséget is,{{refhely|Petri Liukkonen, Ari Pesonen|azonos=kirjasto}}{{refhely|Bianca Achhammer, Nadja Dickmann|azonos=jforschung}} sőt újabb és újabb „viharokba” kerül. 2015-ben, megjelenésének hetvenedik évfordulójából ismét kiadják a háromrészes szériát, azonban az 1945-ös szövegben még bizonyos részek másként voltak. Például Pippi a négerek hercegnője, hajóskapitány apja pedig a négerek királya egy messzi szigeten, ám míg az 1940-es években ez a kifejezés még a hétköznapok negatív jelentés nélküli része volt, addig a 21. században már pejoratív értelmet kapott. Így az írónő lánya, Karin Nyman évekig tartó gondolkodás után egyezett bele, hogy az új kiadásban a néger szó helyett a „déltengerek” szerepeljen.{{refhely|Tonia Tünnissen-Hendricks}}{{refhely|hirado.hu/MTI}}
104. sor:
*{{hely|muvesz-vilag.hu}} [http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/hirek/6726 Vimmerby Selma Lagerlöfje] - 2007. november 12.
*{{hely|hirado.hu/MTI}} [http://www.hirado.hu/2015/02/14/torlik-a-neger-szot-harisnyas-pippi-kalandjaibol-svedorszagban/ Törlik a néger szót Harisnyás Pippi kalandjaiból Svédországban] - 2015. február 14.
*{{hely|Dömötör Ági}} [http://www.origo.hu/kultura/20070608egyvoros.html?pIdx=2 Egy vörös copfos rosszcsont az egyenjogúságért], origo.hu - 2007. június 8.
*{{hely|Tonia Tünnissen-Hendricks}} [http://efraimstochter.de/8-Der-Suedseekoenig-und-die-Taka-Tuka-Sprache.htm#content Der Südseekönig und die Taka-Tuka-Sprache :-)] - 2014. szeptember {{de}}
*[http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/hirek/meghalt-astrid-lindgren-a-harisnyas-pippi-iroja Meghalt Astrid Lindgren, a Harisnyás Pippi írója], - 2002. január 28.