Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
| helyszín = [[A poliszok kora|Hellász]], [[Anatólia|Kis-Ázsia]], [[Ciprus (sziget)|Ciprus]] és [[Egyiptom]]
| dátum =I. e. 499–449
| eredmény = I. e. 449. [[Kalliaszi béke|kalliaszi békében]] Athén lemond a további terjeszkedésről, a perzsák lemondanak az Égei-tengerről, a szorosokról és a kis-ázsiai városokról<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/244117/Greco-Persian-Wars |title=Greco-Persian Wars |date= |accessdate=2012-01-07 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.britannica.com |format= |language=angol |archivedate=2010-02-10 |archiveurl=httphttps://web.archive.org/web/20100210200637/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/244117/Greco-Persian-Wars }}</ref>
| ok = Görög-perzsa ellentét a hellészpontoszi kereskedelmi útvonal feletti uralomért<br>Közvetlen előzmény: [[Ión felkelés]]
| területváltozások =
| haderő1 =
| haderő2 =
| veszteségek1 ={{szám|57000|halott}}<ref name="Twentieth Century Atlas">{{cite web |url=http://users.erols.com/mwhite28/warstatv.htm#Ellas |title=Twentieth Century Atlas - Historical Body Count |date= |accessdate=2010-07-15 |author= |authorlink= | publisher= |work=users.erols.com |format= |language=angol |archivedate= 2010-06-12 |archiveurl=httphttps://web.archive.org/web/20100612213932/http://users.erols.com/mwhite28/warstatv.htm}}</ref><br>''(Hérodotosz nyomán)''
| veszteségek2 ={{szám|246000|halott}}<ref name="Twentieth Century Atlas"/><br>''(Hérodotosz nyomán)''
| veszteségek3 =
A háborúk történetéről feljegyzések készültek mind görög, mind perzsa részről, azonban az idők folyamán ezek elvesztek, illetve megsemmisültek. A legfontosabb forrás a „történelem atyjától”, a görög [[Hérodotosz]]tól maradt fenn.<ref>[[Marcus Tullius Cicero]]: ''A törvények'' I. 5.</ref> Hérodotosz [[i. e. 484]]-ben született [[Halikarnasszosz]]ban, Kária perzsa szatrapia fővárosában. [[I. e. 440]] és [[i. e. 430]] között írta meg ''Történelem'' című művét.<ref name="Holland 16-17">Holland, 16.-17. o.</ref> Ebben regényes formában írta le a történelmi eseményeket, és ez új volt abban a korszakban.<ref name="Holland 16-17"/>
 
Az ókori történetírók folytatták Hérodotosz történelmi munkáját. [[Thuküdidész]]<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Thuc.+1.21.1 |title=Thuküdidész, 1.21.1 |date= |accessdate=2010-07-15 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref><ref name="Finley 15">Finley, 15. o.</ref> tanulmányozta elődje műveit és átvette annak látásmódját,<ref name="Finley 15"/> ugyanakkor bírálta is.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Thuc.+1.22 |title=Thuküdidész, 1.22 |date= |accessdate=2012-01-02 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu|format= |language=angol }}</ref> Thuküdidész ott kezdte a művét, ahol Hérodotosz befejezte, ez Szesztosz ostroma volt. Azért nem írta újra elődje művét is, mivel azt pontosnak tartotta.<ref name="Finley 15"/> [[Plutarkhosz]] is kritizálta Hérodotoszt a ''Hérodotosz rosszindulata'' című írásában, ahol egyenesen „Philobarbaros”-nak (barbár-szerető) írta le, mivel nem a görögök álláspontját jegyezte le a művében.<ref>Holland, 24. o.</ref> Bár Plutarkhosz negatív látásmódját még a reneszánsz alatt is tanították, művei segítették a régészeti kutatásokat is,<ref>Holland, 377. o.</ref> Hérodotosz munkái igen népszerűek voltak.<ref>{{cite web |url=http://www.loyno.edu/history/journal/1998-9/Pipes.htm |title=David Pipes; ''Herodotus: Father of History, Father of Lies'' |date= |accessdate=2010-07-15 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.loyno.edu |format= |language=angol |archivedate=2009-01-18 |archiveurl= httphttps://web.archive.org/web/20090118202704/http://www.loyno.edu/history/journal/1998-9/Pipes.htm }}</ref> A modern nézet szerint Hérodotosz életműve nagy jelentőségű volt, bár kronológiája és számadatai nem mindig reálisak.<ref name="Holland 16-17"/> Több történész szerint a hatalom számára írta meg könyveit.<ref>Fehling, 1-277. o.</ref>
 
Thuküdidész elsősorban a [[peloponnészoszi háború]]ról írt, így nem maradt fenn egyetlen esemény leírása sem Hérodotosz munkájának befejezése (i. e. 479) és a peloponnészoszi háború kezdete (i. e. 431) közötti időkről. Ebből arra következtetnek, hogy az [[Égei-tenger]] környékén béke volt.<ref>Finley, 16. o.</ref><ref>Kagan, 77. o.</ref> Thuküdidész történetírása a leggazdagabb forrásanyag [[i. e. 479]] után a témában, és a modern történészek szerint megbízható.<ref>Sealey, 264. o.</ref><ref>Fine, 336. o.</ref><ref>Finley, 29-30. o.</ref> A többi mű az [[i. e. 4. század]]ból származik, és az Ephoroszi történéseket mondja el.
 
=== A perzsa haderő ===
[[I. Khsajársá perzsa király]] hadseregét illetően jelentős viták vannak mind a mai napig a tudósok között. Hérodotosz például 2,6 millió perzsát és 5,2 millió szövetséges harcost írt.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+7.186.1 |title=Hérodotosz, 7.186.1 |date= |accessdate=2010-07-16 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref> Szimonidosz szerint létszámuk mintegy 4 millió főt tett ki, míg [[Ktésziasz Knidiosz]] {{szám|80000}} perzsa katonáról számol be.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/ct-cz/ctesias/photius_persica2.html |title=Ktésziasz Knidiosz: Persica |date= |accessdate=2010-07-16 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.livius.org |format= |language=angol |archivedate= 2010-03-04 |archiveurl=httphttps://web.archive.org/web/20100304162827/http://www.livius.org/ct-cz/ctesias/photius_persica2.html}}</ref>
 
A modern történészek több görög forrást összehasonlítottak, de nem találtak reális adatokat.<ref>Holland, 237. o.</ref> A modern számítások szerint 200–250 000 katona lehetett maximum, de minimum 15–20 ezren voltak.<ref>{{cite web |url=http://www.iranchamber.com/history/articles/persian_wars5.php |title=The size of the Persian army |date= |accessdate=2010-07-16 |author= |authorlink= | publisher= |work=Iran Chamber |format= |language=angol |archivedate= 2010-02-10 |archiveurl=httphttps://web.archive.org/web/20100210202603/http://www.iranchamber.com/history/articles/persian_wars5.php}}</ref><ref>de Souza, 41. o.</ref> Pontos számot a perzsa hadsereget illetően azért nem tudni, mert feltételezik, hogy Makedóniában és Thesszáliában is maradtak tartalékegységek.
 
Perzsia volt az első szövetségi állam a történelemben, amelyben tíz különböző nép élt. Tolerálták a más felekezetűeket, eltörölték a rabszolgaságot. Több nép miatt a hadsereg is többnemzetű volt: perzsák, médek, asszírok, föníciaiak, zsidók, arabok, egyiptomiak, sőt görögök is. [[I. Dárajavaus perzsa király]] nagy építkezéseket engedélyezett a görög polgároknak, illetve ott is eltörölte a rabszolgaságot. Ezért az ión és makedón területeken nagy népszerűségnek örvendett, így az ő oldalára álltak a háborúk idején. A katonák általában egy íjat, egy rövid lándzsát, egy kardot vagy baltát és egy fonott pajzsot hordtak.<ref>Holland, 196. o.</ref> Az íjászok kezdték meg a támadást, majd a lándzsások következtek.<ref name="L23"/> Az alacsonyabb rangú perzsa gyalogság (szparabara) tagjai nagyobb fonott pajzsot és hosszabb lándzsát hordtak, viszont íjat nem. Szerepük az volt, hogy a formáció hátsó végét védjék.<ref>Farrokh, 76. o.</ref> A lovasság könnyű fegyverekkel harcolt.<ref name="L23"/><ref>Lazenby, 232. o.</ref>
 
A perzsa hadsereg elitalakulatai voltak a [[Halhatatlanok (Perzsa Birodalom)|halhatatlanok]] és a méd kopjások. A halhatatlanok egy elit gyalogos egység volt, amely a hősiességéről és a bátorságáról volt híres, és {{szám|10000}} tagja volt.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/ia-in/immortals/immortals.html |title=halhatatlanok |date= |accessdate=2010-07-16 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.livius.org |format= |language=angol |archivedate= 2010-03-25 |archiveurl=httphttps://web.archive.org/web/20100325193306/http://www.livius.org/ia-in/immortals/immortals.html }}</ref> A tagjait születésüktől kezdve képezték, és csak médek és perzsák alkothatták. A fegyvereik között dárda, kopja, kard és pajzs szerepelt.<ref>{{cite web |url=http://monolith.dnsalias.org/~marsares/warfare/army/p_immort.html |title=The equipment of the Persian Immortal |date= |accessdate=2010-07-16 |author= |authorlink= | publisher= |work=Hellas.net |format= |language=angol |archiveurl= httphttps://web.archive.org/web/20100725063552/http://monolith.dnsalias.org/~marsares/warfare/army/p_immort.html |archivedate= 2010-07-25}}</ref> A méd kopjások egyformán jól használták a kopját és a pajzsot, és a halhatatlanok után a legjobb harcosoknak számítottak.
 
A perzsa flotta méretéről is komoly viták vannak. Hérodotosz szerint 1307 hajójuk volt, amit más ókori tudósok elfogadtak. A modern tudósok úgy értelmezik, hogy valóban 1200 hajó volt, amit a legtöbben el is fogadnak, bár a [[Szalamiszi csata|szalamiszi csatában]] valószínűleg kevesebben voltak.<ref>Köster (1934)</ref><ref>Holland, 320. o.</ref><ref name="L93">Lazenby, 93-94. o.</ref> Azonban vannak, akik ezt úgy értelmezik, hogy a görög flottával együtt volt ennyi, és maga a perzsa flotta kb. 600 hajóból állt.<ref name="L93"/><ref>Green, 61. o.</ref><ref>Burn, 331. o.</ref> Ismét más számítás szerint Hérodotosz adata a perzsa flotta teljes létszámára nézve igaz, amelyből azonban több mint 600 hajó a hellészpontoszi hajóhidat alkotta, és száznál több elveszett Artemiszionnál. Hérodotosz ezekkel a hajókkal nem tudott elszámolni, ezért kitalált két vihart, amelyek során összesen hatszáz perzsa hajó süllyedt volna el.<ref>{{Opcit|n=Kertész, 1988.}}</ref>
Az iszthmoszi gyűlésen a poliszok a fővezérséget Spártára bízták, mert az rendelkezett a legnagyobb szárazföldi haderővel, de a szövetségesek ragaszkodtak ahhoz, hogy a közös flotta parancsnoksága is Spártáé legyen, holott Spárta csak tíz hajót volt képes kiállítani, míg Athén 180-at, a megközelítőleg 380-ból.
 
A perzsa sereg, miután [[i. e. 480]] tavaszán a [[Dardanellák|Hellészpontosz]]on átkelt Európába, a görög poliszok ellen vonult. A [[legenda]] szerint egy hatalmas vihar szétverte a pontonhidat, emiatt [[I. Khsajársá perzsa király]] békét ajánlott.<ref>{{cite web |url=http://persianempire.info/Xerxes.htm#The_Canal_and_The_Bridge_of_Xerxes |title=I. Khsajársá - csatorna és a Khsajársá-híd |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=PersianEmpire.info |format= |language=angol |archivedate= 2010-10-01|archiveurl= httphttps://web.archive.org/web/20101001234212/http://persianempire.info/Xerxes.htm}}</ref> A Hellészpontosztól Termosz városáig három és fél hónapig a partvidéken haladtak, a [[gyalogság]]ot a hadiflotta kísérte. I. Khsajársá ekkor felosztotta a hadsereget, hogy az felállhasson a megfelelő taktikai egységekbe.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+7.100.1 |title=Hérodotosz, 7.100 |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref>
 
A görög szövetségi kongresszus [[i. e. 480]] tavaszán ismét összeült, hogy megbeszéljék a védelmet. Arra jutottak, hogy a Temposz-völgyben fognak megütközni a perzsákkal.<ref>Holland, 248-249. o.</ref> Amikor [[I. Alexandrosz makedón király]] odaérkezett, figyelmeztették, hogy elkerülheti őket az ellenség, így visszafordultak,<ref name="Herodot 7.173.1">{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+7.173.1 |title=Hérodotosz, 7.173.1 |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref> ezzel azonban védelem nélkül hagyták [[Thesszália|Thesszáliát]]. Ezzel mindkét félnél jó pontot szerzett, a perzsák előtt megnyílt az út, a görögöket pedig értesítette a perzsa hadmozdulatokról – később meg is kapta a ''Philhellén'' melléknevet. Nem sokkal később jött a hír, hogy a perzsák már Európában vannak.<ref name="Herodot 7.173.1"/> A másik görög tervet [[Themisztoklész]] vezette fel, aki szerint Thermopülainál kell megütközni a perzsákkal. Ez a szoros a görög hoplitáknak kedvezett, akik nehézfegyverzetű gyalogosok voltak. Egyúttal a tengeren, a szorostól nem messze is szembe tudtak szállni az ellenséggel, mivel az athéni hajók képesek voltak lezárni a csatorna kijáratát. Ezt el is fogadta a kongresszus.<ref>Holland, 255-257. o.</ref> Ezután Athén lakosságát Trezenoszba telepítették át.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+8.40.1 |title=Hérodotosz, 8.40.1 |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref>
Egy perzsa sereg a Thermopülai-szorosnál, a hadiflotta pedig [[Artemiszion]]nál ütközött először görög ellenállásba. A görögök a szorosban a hagyományos [[phalanx]] technikát alkalmazták, úgy tervezték, hogy ezzel vissza tudják verni a perzsa lovasság balszárnyát. A másik előnye ennek a felállásnak, hogy a perzsa könnyűgyalogságot a görög nehézgyalogság fegyverrel és pajzzsal le tudja győzni. Gyenge pontja is volt ennek a taktikának. A hegyi körülmények lehetővé tették, hogy a perzsák egy párhuzamos úton bekerítsék őket, azonban a perzsa lovaknak valószínűleg ez nem lett volna átjárható. Mivel a perzsa gyalogosokat a hegyi harcra is kiképezték,<ref>Holland, 288. o.</ref> Leónidasz, amint megtudta ezt a helyi lakosoktól, ezer fokodait küldött a hegyi út védelmére.<ref>Holland, 262. o.</ref>
[[Fájl:Jacques-Louis David 004 Thermopylae.jpg|bélyegkép|250px|balra|Jacques-Louis David: ''Leónidasz Thermopülainál'']]
A csata részleteit nem ismerjük pontosan, mert csak Hérodotosz leírásai alapján lehet képet alkotni róla, amely néhány görög túlélő elbeszélése alapján készült. I. Khsajársá öt napot várt, hogy a görögök elvonuljanak. Miután a görögök maradtak, megindította a támadást.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+7.210 |title=Hérodotosz, 7.210 |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format=|language=angol }}</ref> A terepviszonyok a görögöknek kedveztek, ezért a perzsák kénytelenek voltak a [[phalanx]]ot szembetámadniuk.<ref>Holland, 274. o.</ref> Hérodotosz leírja, hogy a görög hopliták hosszú dárdával védekeztek, míg a perzsák rövid dárdával és karddal harcoltak, és hogy a perzsák nagy veszteségeket szenvedtek el a három napos csata során. Az egyik legenda szerint a harmadik napon a helyi görög pásztor, [[Ephialtész (Erüdémosz fia)|Ephialtész]] megmutatta a perzsáknak az [[Anopaia-ösvény]]t, amelyen átvergődhetett a sereg, és így a szoros bejáratát védő görögök hátába kerülhettek.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+7.213.1 |title=Hérodotosz, 7.213.1 |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref> Amikor a perzsák lerohanták a rejtett ösvényt, kisebb görög védelmet találtak, de azok hamar visszavonultak. Amikor [[I. Leónidasz spártai király|Leónidasz]] belátta, hogy nem bírja tartani a szorost, elrendelte a teljes visszavonulást. Mintegy 700 theszpai harcos [[thespiai Démophilosz|Démophilosz]] vezetése alatt megtagadta a parancsot és tovább védekezett. Leónidasz testőrei, mintegy 300 spártai, 400 thébai és 700 theszpai is ott maradt, egyesek szerint a dicsőségért, mások szerint a perzsák elvágták menekülésük útját. A csata végén a thébaiak letették a fegyvert, a spártaiak és a theszpaiak egytől egyig meghaltak.<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/591710/Battle-of-Thermopylae |title=Thermopülai csata (Encyclopædia Britannica) |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.britannica.com |format= |language=angol |archivedate= 2010-06-13 |archiveurl= httphttps://web.archive.org/web/20100613101625/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/591710/Battle-of-Thermopylae}}</ref>
 
A szárazföldi csatával párhuzamosan a tengeren is megütközött a két sereg Artemiszionnál. Az [[artemiszioni csata|artemiszioni csatában]] a görögök is jelentős károkat okoztak a perzsáknak, de azok ennek sokszorosát szenvedték el egy kitört vihar miatt. A csata három napig tartott, és akkor lett vége, amikor hírt kaptak a szárazföldi görög vereségről.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+8.1.1 |title=Hérodotosz, 8.1.1 |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref> Mivel a görög flotta nem szenvedett nagy veszteségeket, ezért úgy döntöttek, hogy visszavonulnak [[Szalamisz]] szigete mellé.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+8.21.1 |title=Hérodotosz, 8.21.1 |date= |accessdate=2010-07-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref>
[[II. Artakhsaszjá perzsa király]] ([[i. e. 404]]–[[i. e. 359|359]]) uralkodásának első felét testvérének, [[ifjabb Kürosz]]nak lázadása nehezítette. A testvérharcból győztesen került ki, és anyja, Pariszatid javaslatára a testvérét Lüdiába száműzte, Kürosz azonban {{szám|10000}} görög zsoldost ([[tízezrek]])<ref>[[Xenophón]]: „Anabasis“</ref> és még annyi ázsiai katonát gyűjtött össze testvére ellen. II. Artaxerxész hatalmas vagyonának köszönhetően sikerült elérnie, hogy egyetlen görög polisz sem vállalta egy perzsaellenes koalíció létrehozását, így le tudta verni testvére lázadását.<ref>Pierre Briant, 640.-650. o.</ref>
 
[[I. e. 396]]-ban [[II. Ageszilaosz spártai király]] 2000 neodamidosz (felszabadított [[helóta]]) és 6000 szövetséges katona élén megtámadta [[Anatólia|Kis-Ázsiát]]. Megérkezett [[Epheszosz]]ba, hogy találkozzon [[Tiszaphernész|Tiszaphernésszel]], a perzsa vezérrel, Kária és Lüdia satrapáival. A perzsák fegyverszünetet ajánlottak neki, arra számítva, hogy a perzsa király felmentő serege megérkezik.<ref name="IIAge">{{cite web |url=http://www.mlahanas.de/Greeks/Bios/AgesilausII.html |title=II. Ageszilaosz |date= |accessdate=2012-01-07 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.iranchamber.com |format= |language=angol |archivedate= 2010-08-12 |archiveurl= httphttps://web.archive.org/web/20100812104650/http://www.mlahanas.de/Greeks/Bios/AgesilausII.html}}</ref> Ez be is jött, és amikor megérkezett a király, a görögök választhattak, vagy elhagyják a birodalmat, vagy háború lesz. Ez nem tetszett a görögöknek, mert a perzsák túlerőben voltak. II. Agesziosz elfogadta a háborút, bár a megbeszélés alatt a hadserege Káriából a gazdag Frigioszba ment, ahol kiürítette a falvakat. Néhány hónappal később a perzsák és a görögök [[Szardeisz]]nál összecsaptak, de közben a spártaiak értesülnek arról, hogy kitört a [[korinthoszi háború]], ezért visszavonulnak a saját területeikre.<ref name="IIAge"/>
 
Az [[Óperzsa Birodalom]]nak egyetlen görög egység sem tudott ellenállni hatvan teljes évig, amíg meg nem érkezett [[II. Philipposz makedón király]], aki [[i. e. 338]]-ban megalapította a görög (Ελληνες) szövetséget, és elfoglalta [[Anatólia|Kis-Ázsia]] nyugati felét. Végül fia, [[III. Alexandrosz makedón király]] (Nagy Sándor) elfoglalta a teljes birodalmat, amivel végleg megszűnt az Óperzsa Birodalom.
 
Az [[Az Óperzsa Birodalom királyainak listája|Akhaimenida-dinasztia]] után [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] birodalmához tartozott a terület, majd [[i. e. 146]]-ban a rómaiak foglalták el. A görög–perzsa konfliktusokhoz sorolják az ezelőtt kitört [[trójai háború]]t is. A hellenizmus a rómaiak lévén kihalt, és a [[Római Birodalom]] egyesítette a [[Földközi-tenger]] partvidékét. A rómaiak mellett az óperzsa területeken a [[Pártus Birodalom]],<ref>{{cite web |url=http://www.iranchamber.com/history/parthians/parthians.php |title=Párthusok |date= |accessdate=2010-07-19 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.iranchamber.com |format= |language=angol |archivedate= 2010-01-15 |archiveurl=httphttps://web.archive.org/web/20100115172125/http://iranchamber.com/history/parthians/parthians.php }}</ref> majd a [[Szászánida Birodalom]] alakult ki.<ref>{{cite web |url=http://www.iranchamber.com/history/sassanids/sassanids.php |title=szászánidák |date= |accessdate=2010-07-19 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.iranchamber.com |format= |language=angol |archivedate= 2010-10-08 |archiveurl= httphttps://web.archive.org/web/20101008225519/http://iranchamber.com/history/sassanids/sassanids.php}}</ref> [[I. e. 53]]-ban Marcus Licinius Crassus megpróbálta elfoglalni a párthusok területeit,<ref>{{cite web |url=http://www.unrv.com/fall-republic/battle-of-carrhae.php |title=Carrhae-i csata |date= |accessdate=2010-07-19 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.unrv.com |format= |language=angol |archivedate= 2010-04-14 |archiveurl= httphttps://web.archive.org/web/20100414045026/http://www.unrv.com/fall-republic/battle-of-carrhae.php}}</ref> de belső konfliktusok miatt ez nem sikerült. A késői görög–perzsa konfliktusokhoz sorolják a római–szászánida, illetve a római–bizánci konfliktust is.
 
== Kulturális emlékezete ==
20 994

szerkesztés