„Méd Birodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
||
30. sor:
}}
'''Méd Birodalom''' ({{perzsául|Māda}}<ref name="Livius - Medija 2">{{cite web |url=http://www.livius.org/mea-mem/media/media2.html |title= Media (2) |date= |accessdate=2012-01-17 |author= |authorlink= | publisher= |work= www.livius.org |format= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref>, {{ny-gr|Μηδία}}, ''Média'', [[akkád nyelv|akkádul]]: ''Mādāya''<ref name="Iranica - Medija">{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/media |title= Media |date= |accessdate=2012-01-17 |author= |authorlink= | publisher= |work= www.iranicaonline.org |format= |language=angol |archiveurl=
A birodalom alapítójának [[Daiakku]]t (görög ''Déiokész'') tartják, akit a lakosok választottak meg döntőbírónak, majd később a birodalom királya lett. A név asszír forrásokban fordul elő, és az ott említett ''daiakku'' vagy ''dayukku'' nevet azonosítják a Hérodotosz által leírt Déiokésszel. Nem világos azonban, hogy az asszír források a területről, vagy annak uralkodójáról beszélnek-e. A birodalom létrejöttekor csak egy kis királyság volt a [[Kaszpi-tenger]]től délnyugatra, de [[Uvakhsatra]] (görögül ''II. Küaxarész'') idején már a [[Közel-Kelet]] is az ő fennhatósága alá tartozott.
45. sor:
===Mezopotámiai krónikák===
[[Fájl:Nabonidus chronicle.jpg|thumb|200px|[[Nabú-naid]] krónikája]]
[[Asszíria]] és az [[Újbabiloni Birodalom]] uralkodói [[ékírás]]sal rögzítették a különböző politikai, vallási és kulturális eseményeket.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/cg-cm/chronicles/chron00.html |title= Mesopotamian chronicles |date=|accessdate=2012-01-18 |author= |authorlink= | publisher= |work= www.livius.org |format= |language=angol |archiveurl=
===Ószövetség===
[[Fájl:Köln-Tora-und-Innenansicht-Synagoge-Glockengasse-040.JPG|bélyegkép|bal|150px|A [[Héber Biblia|Tora-tekercs]], vagy másképpen az [[Ószövetség]]]]
Az [[Ószövetség]]ben a Méd Birodalomról [[Náhum könyve]] és [[Dániel könyve]] beszél. Náhum könyve [[Ninive]] asszír város elpusztulásáról szól,<ref>{{cite web |url=http://www.krisztus.ro/biblia_nahum.php |title= Náhum könyve |date=|accessdate=2012-01-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.krisztus.ro |format= |language=angol |archiveurl=
Az Újbabiloni Birodalomnál ez a szimbólum volt a birodalom művészetének a jelképe ([[lamasszu]]), így helyesen használták a műben. A leopárd az óperzsa aranyművesség jellegzetes állata volt, míg a makedón szarvak [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándort]] ábrázolják, akinek a mitológiai apja [[Ámon]] volt. A problémát a Méd Birodalom jelenti, ugyanis sosem volt [[Babilon]] városa a birodalom része. A könyv szerzője egy Dániel uralkodóról ír, aki meghódította Babilont, és akit a „Méd Dareiosz”-nak nevez, pedig ilyen néven csak óperzsa uralkodók voltak a történelem folyamán. Mivel ezeket az ószövetségi könyveket [[i. e. 165]] körül írták, ezért azt feltételezik a tudósok, hogy a görög történetírók szövegeit vették át. Mások szerint [[Bardíja perzsa király]]t mosták össze [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dárajavaussal]] ''(I. Dareiosz)''.
56. sor:
[[Fájl:Darius I the Great's inscription.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[I. Dárajavaus perzsa király]] tetteit, győzelmeit megörökítő relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett]]
{{fő|Behisztuni felirat}}
A feliratok [[I. Dárajavaus perzsa király]] (görög ''I. Dareiosz'') tizenkilenc győzelmét örökítik meg [[ékírás]]sal. [[Óperzsa nyelv|Óperzsa]], [[Elámi nyelv|újelámi]] és [[Akkád nyelv|akkád]] nyelven (utóbbinak az újbabiloni dialektusában).<ref>{{cite web |url=http://archaeology.about.com/od/bterms/g/behistun.htm |title= Behisztun|date=|accessdate=2012-01-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=Archaeology.about.com |format= |language=angol |archiveurl=
További információkat a [[perszepolisz]]i reliefeken láthatunk, amelyeket [[i. e. 515]]-ben készítettek, vagyis 35 évvel a médek bukása után.
64. sor:
A Méd Birodalomról [[Hérodotosz]] és [[Ktésziasz Knidiosz]] görög történetírók is említést tettek műveikben, a birodalom bukása után több mint 100 évvel, az [[i. e. 5. század]]ban. Előbbi művei nagyon fontosak a modern kutatók számára, de azzal is tisztában kell lenni, hogy számai és kronológiája eltúlzott, illetve megbízhatatlan.<ref>Holland, 16-17. o.</ref> A médekről az I. könyv 95-144. oldalán ír.
Ktésziasz Knidiosz a káriai [[Knidosz]] városában született,<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/145472/Ctesias |title= Ktésziasz Knidiosz |date=|accessdate=2012-01-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.britannica.com |format= |language=angol |archiveurl=
Történetírónak tekinthető az [[i. e. 3. század]]ban élt [[Bérósszosz]] babiloni pap is,<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62669/Berosus |title= Bérósszosz |date=|accessdate=2012-01-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.britannica.com |format= |language=angol |archiveurl=
==Története==
72. sor:
A birodalom alapítójának [[Daiakku]]t tartják, a hérodotoszi ''Déiokész'' név alapján.<ref name="Britannica - Medija"/> A név asszír forrásokban fordul elő, és az ott említett ''daiakku'' vagy ''dayukku'' nevet azonosítják a Hérodotosz által leírt Déiokésszel. Nem világos azonban, hogy az asszír források a területről, vagy annak uralkodójáról beszélnek-e. A görög történetíró megnevezi Daiakku apját és fiát, mindkettőjüket ''Phraortész'' néven. Ez a név az óperzsa ''Fravartis'' görögösített alakja. Akkád nyelvű forrásokban ''Kaštarithu'', méd ''Xšathrita'', azaz [[Khsathrita]]. Hérodotosz a birodalom alapítójáról úgy ír, mint „bölcs ember, akiben nagy politikai lehetőségek rejlenek”,<ref name="Herodot, I. 96.">{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?lookup=Hdt.+1.96.1 |title=Hérodotosz I. 96. |date= |accessdate=2012-01-17 |author= |authorlink= | publisher= |work= www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref> akit a lakosok választottak meg döntőbírónak, majd később a birodalom királya lett.<ref name="Herodot, I. 98.">{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?lookup=Hdt.+1.98.1 |title=Hérodotosz 1.98.1 |date= |accessdate=2012-01-21 |author= |authorlink= | publisher= |work= www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref> Az [[i. e. 9. század]] elején az asszírok rendszeresen rajtaütöttek és kifosztották a médek által lakott területeket, ahol abban az időben több tucat kisebb fejedelemség létezett,<ref name="Iranica - Medija"/> amelyeknek még a nyelvük sem volt azonos.<ref name="Vtört">Világtörténet, 582. old.</ref> Feltételezik, hogy az állam létrejöttének legfontosabb oka a folyamatos babiloni és asszír inváziós törekvések, aminek következtében a méd törzsek szövetkeztek.<ref name="Livius - Medija 1"/> A törzsszövetség kifelé összefüggő államként, tömörnek látszó egységben léphetett fel, nagy haderőt mozgósíthatott, belülről azonban távolról sem volt államnak tekinthető.<ref name="Vtört"/>
Daiakku az új fővárosban, [[Ekbatana|Ekbatanában]] építette fel palotáját.<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/156129/Deioces |title=Daiakku |date=|accessdate=2012-01-24 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.britannica.com |format= |language=angol |archiveurl=
A Daiakku név [[II. Sarrukín asszír király]] dokumentumaiban fordul elő néhány helyen, amelyeket az [[i. e. 8. század]]ban írtak. A Méd Birodalom alapítója ekkor még Mana tartomány kormányzója ''(šaknu, [[sagin|šakkanakku]])'' volt az asszír határnál. Sarrukín arról tudósít, hogy Daiakku (fejedelme) fogságba esett.<ref name="Vtört"/> 53 évi uralkodása után fia, Khsathrita lett a király.<ref name="Iranchamber - Medija"/>
79. sor:
Apja után Khsathrita is a legtöbb idejét az egységesülő méd törzsekkel és az [[Asszíria]] elleni háborúval töltötte. Nem maradtak fenn olyan dokumentumok, amelyek a Méd Birodalom keleti határait, illetve azon túli állapotokat mutatnák be, és az asszírok sem írtak erről a vidékről semmit. Ebben az időben mindkét államnak a legnagyobb fenyegetést az északon élő [[kimmerek]] jelentették (valószínűleg iráni nép volt). Az [[i. e. 7. század]] elején ez a nép úgy döntött, hogy megtámadja mindkét birodalmat, de később a médekkel szövetséget kötöttek Asszíria ellen, akiket [[Teuspa]] király vezetett. A méd felkelést a [[szkíták]] is támogatták.<ref name="Vtört2">Világtörténet, 583. old.</ref>
A szövetséges támadás nem váratott soká, és az inváziót [[Assur-ah-iddína]] nagy nehézségek árán verte vissza. Fia, a későbbi [[Assur-bán-apli]] a [[Ninive]] elleni harcok során végzett Khsathrita méd királlyal is.<ref>{{cite web |url=http://www.ancientlibrary.com/smith-bio/2690.html |title=Deioces |date=|accessdate=2012-01-24 |author= |authorlink= | publisher= |work=AncientLibrary.com |format= |language=angol |archiveurl=
===Szkíta uralom===
88. sor:
===Asszíria meghódítása===
[[Fájl:Empire neo assyrien-hu.svg|thumb|300px|Asszíria térképe]]
[[Uvakhsatra]] az ókori források szerint rendkívüli képességekkel megáldott, jó uralkodó volt, aki a történelem során először különítette el a [[gyalogság]]ot, az íjászokat, a lándzsásokat és a lovasságot,<ref name="Herodot, I. 106."/> ezzel elkerülte a korábbi zavarokat, amelyet e hadnemek keveredése okozott. A méd király apja tervét próbálta megvalósítani, amikor [[i. e. 614]]-ben elhatározta, hogy elhárítja az [[Asszíria|asszír]] fenyegetést.<ref name="Britannica Kijaksar">{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/147792/Cyaxares |title=Uvakhsatra |date=|accessdate=2012-01-24 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.britannica.com |format= |language=angol |archiveurl=
Uvakhsatra elhatározta, hogy célja megvalósítása érdekében szövetkezik [[Nabú-apal-uszur|Nabú-apal-uszur babiloni királlyal]], és közösen támadják meg [[Asszíria|Asszíriát]]. Az év végén a médek megszerezték [[Arrapha]] asszír tartományt, a mai [[Kirkuk]] környékét,<ref name="IranicaCyaxares">{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/cyaxares-gk |title=Uvakhsatra |date=|accessdate=2012-01-24 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.iranicaonline.org |format= |language=angol |archiveurl=
{{fő|I. Assur-uballit}}
[[I. e. 612]]-ben a médek és a babiloniak ismét szövetkeztek, amikor az asszír fővárost, Ninivét támadták meg.<ref name="Britannica Kijaksar"/> Erről az eseményről számol be [[Náhum könyve]]. [[I. Assur-uballit]] asszír király a megmaradt asszír haderővel védte a várost, de [[Harrán]]ba kényszerült menekülni,<ref name="IranicaCyaxares"/> ahol [[i. e. 609]]-ben végleg legyőzték a szövetségesek. Asszíriát a győztesek felosztották egymás között.<ref name="Iranchamber - Medija"/> A médek kapták [[Urartu]] tartományt, a Méd Birodalom és az Újbabiloni Birodalom határát Harrántól és [[Assur (település)|Assurtól]] délre húzták meg.<ref name="IranicaCyaxares"/>
106. sor:
Perzsia vazallus állam volt a Méd Birodalomban az [[i. e. 7. század]] vége óta, amikor [[Asszíria|Asszíriát]] meghódították. Akkor több más államot is elfoglaltak, köztük Perzsiát. A méd uralom alatt Perzsiát két királyságra osztották, [[Ansan]]ra és [[Parszumas]]ra,<ref>Briant, 28. o.</ref> de ez a két királyság rokonsági és szoros diplomáciai viszonyban állt egymással. [[I. e. 559]]-ben Ansanban [[II. Kurus perzsa király|II. Kurus]] került hatalomra, aki [[Kabúdzsija perzsa király]] fia volt. Tekintettel arra, hogy Parszumas királya, Arsama átadta a hatalmát, Kurus lett az első tényleges perzsa király. Ekkor még a perzsák felett [[Istuviga]] méd király uralkodott, hiszen a perzsák továbbra is a Méd Birodalomhoz tartoztak.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?lookup=Hdt.+1.127.1 |title=Hérodotosz 1.127.1. |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref>
[[I. e. 553]]-ban<ref>[[Nabú-naid babiloni király|Nabú-naid]] krónikája</ref> Istuviga politikája miatt<ref name="Livius Harpag">{{cite web |url=http://www.livius.org/ha-hd/harpagus/harpagus.html |title=Harpagosz |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.livius.org |format= |language=angol |archiveurl=
A csatát követően Istuviga megindította csapatait a perzsa felkelés leverésére,<ref name="Athenaeus"/> ezalatt Kurus az északi szatrapiákat igyekezett meggyőzni, hogy álljanak a perzsák oldalára.<ref>W. B. Fischer, Ilya Gershevitch i Ehsan Yarshster, 146-147. o.</ref> Kurus egyidejűleg a méd határhoz rendelte csapatait,<ref>W. B. Fischer, Ilya Gershevitch i Ehsan Yarshster, 147. o.</ref> míg a méd király {{szám|1205000}} katonával kívánt harcba indulni.<ref>Hugh Chisholm, 208. o.</ref> A sereg azonban csak töredéke volt a tervezettnek,<ref>Charles M. Laymon, 440-442. o.</ref> a perzsák viszont teljes létszámmal sorakoztak fel a határnál. A két fél tárgyalt egymással, de annak sikertelensége után megkezdődött a [[perzsa határ menti csata]]. A {{szám|20000}}-es méd sereget (mind a király személyes testőrsége) Istuviga vezette, velük szemben a perzsák álltak fel három hadtesttel. A jobb oldalt Oebar, a bal oldalt Kabúdzsija, míg a középső hadtestet Kurus vezette. A perzsák hősiesen védekeztek, a médek közül sokakat megöltek. Annak ellenére, hogy a perzsák túlerőben voltak, visszavonultak egy közeli megerősített városba. Kurus és Oebar azt javasolta, hogy a nőket és a gyermekeket telepítsék át [[Paszargadai]]ba. Másnap a közelgő médekre rárontott a városból a perzsa hadsereg, csak Kabúdzsija és az öregek maradtak az üres városban. Míg Oebar és Kurus a csatamezőn harcolt, a méd király {{szám|100000}} katonát küldött a hátuk mögé, így kényszerítve Kurusékat a visszavonulásra. [[Kabúdzsija perzsa király]] a csata után nem sokkal meghalt. Később a sírja mellé temették sógorát, [[Istuviga]] méd királyt.<ref>Max Duncker, 350-351. o.</ref>
115. sor:
[[Fájl:Olympic Park Cyrus.jpg|thumb|200px|A [[Sydney]]-i Olimpiai Parkban található paszargadai-i Kurus-szobor másolata]]
{{fő|II. Kurus perzsa király}}
A felkelés teljes politikai felfordulást okozott, amelyben a médek után a perzsák vették át a régióban a hatalmat.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?lookup=Hdt.+1.129.1 |title=Hérodotosz, 1.129.1. |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref> A perzsák ismerték a qanat-csatorna, azaz a vizet a föld alatt továbbító csatornák rendszerét, míg a médek nem.<ref name="Livius - Medija 1"/> Ez mezőgazdasági téren negy előnyöket jelentett számukra. II. Kurus megkegyelmezett a korábbi méd uralkodónak: meghagyta az életét és megígérte neki, hogy gondoskodni fog törvényes utódról. [[Ktésziasz Knidiosz]]<ref>{{cite web |url=https://www.google.co.uk/webhp?rls=ig#hl=en&rls=ig&sa=X&psj=1&ei=z5seT_35LMSYsAaOguX8DQ&ved=0CBkQBSgA&q=Kt%C3%A9sziasz+Knidosz&spell=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.r_qf.,cf.osb&fp=3b51d7cc0b3b7caf&biw=1067&bih=734|title=Ktésziasz Knidosz|language=angol}}</ref> és [[Xenophón]] szerint Kurus elvette Istuviga lányát, de ez nem valószínű, mivel így a lány a felesége és a nagynénje lett volna egyben, bár ezek a házassági szokások az ókor több államában elfogadottak voltak. Más történetírók azt feltételezik, hogy Istuviga másodszor is megházasodott, és később ebből a kapcsolatból született lányát vette feleségül,<ref name="Livius Astijag">{{cite web |url=http://www.livius.org/as-at/astyages/astyages.htm |title=Hérodotosz, 1.129.1. |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.livius.org |format= |language=angol |archiveurl=
Az új hatalom megváltoztatta a Közel-Kelet politikai viszonyait. A médek korábbi szövetségesei nem fogadták el az új királyt, illetve függetlenedni akartak, de a szomszédos államokkal is feszült volt a viszony. A lüd király, [[Kroiszosz]] (Istuviga sógora) megtámadta az új birodalmat, hogy bővítse a saját királyságát. Kurus a [[hattuszasz|pteriai]] csatában megvédte a királyságot, majd a lüd főváros ellen vonult és elfoglalta azt. Ettől kezdve megszűnt Lüdia. Kroiszoszt elfogták<ref>Pierre Briant, 46. o.</ref> és bíróság elé állították.
127. sor:
===Hadsereg===
A Méd Birodalom fekvése miatt jól védhető volt, viszont állandó fenyegetésnek volt kitéve. Babiloniak, szkíták, asszírok, perzsák támadtak a királyság ellen. Több ázsiai néphez hasonlóan a médeknek is a lovasság volt a fő hadneme. A több évszázados méd lótenyésztésről az [[asszírok]] és [[Hérodotosz]] is említést tettek.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?lookup=Hdt.+7.40.1 |title=Hérodotosz, 7.40.1. |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref> A lovaknak nagy hasznát vette a katonaság, amely így gyorsan be tudta járni a birodalmat, és meg tudta védeni a területét. A modern tudósok szerint kelet-nyugat irányban gyalog a birodalmat három hónap alatt lehetett bejárni.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/ro-rz/royal_road/royal_road.htm |title=Royal road |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.livius.org |format= |language=angol |archiveurl=
A birodalom előtt is jelentős volt a bányászat a [[Zagrosz|Zagrosz-hegység]] keleti felén, az innen származó fémet használták a fegyverekhez, így a hadsereg technológiai fejlettsége a legmagasabb volt abban az időben.<ref name="Iranologie.com - Medija"/> [[Uvakhsatra]] az ókori források szerint rendkívüli képességekkel megáldott, jó uralkodó volt, aki a történelem során először különítette el a [[gyalogság]]ot, az íjászokat, a lándzsásokat és a lovasságot,<ref name="Herodot, I. 106."/> ezzel elkerülte a korábbi zavarokat, amelyet ezen hadnemek keveredése okozott. A hadseregreform a [[szkíták|szkíta]] fennhatóság idejére tehető, és szkíta mintákat követ.<ref>Sztruve, 582. old.</ref> A méd hadseregben nem használták a páncélt, ezért mozgékonyak voltak. Ez komoly hátrány volt a perzsa felkelés idején, amikor a perzsa nehézgyalogság legyőzte a médeket. Azt feltételezik, hogy nem volt [[haditengerészet]]e.
153. sor:
{{fő|Médek}}
A Méd Birodalom legjelentősebb népcsoportja a birodalom nevét is adó [[médek]] voltak, akik az [[indoiráni népek]] közé tartoztak. Eredetileg törzsi formában éltek, egyesek nomád életmódot folytattak, mások erődített falvakban laktak.<ref name="Iranica - Medija"/>
A médek nyelve a [[méd nyelv]] volt,<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/eb/article-32116/ancient-Iran |title=Ancient Iran |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.britannica.com |format= |language=angol |archiveurl=
===Vallási élet===
179. sor:
===Építészet és várostervezés===
[[Fájl:Ecbatane - general view.jpg|bélyegkép|300px|Ekbatana régészeti lelőhelye]]
A birodalomnak három fontos városa volt. Ekbatana volt a főváros, [[Rej]] (Šahr-e Ray)<ref name="Livius Rej">{{cite web |url=http://www.livius.org/ra-rn/rhagae/rhagae.html |title=Rej (Rhagae) |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.livius.org |format= |language=angol |archiveurl=
A főváros nevének jelentése: „Gyülekezés helye”. Daiukku<ref name="Ekbatana (IranChamber.com)">{{cite web |url=http://www.iranchamber.com/history/ecbatana/ecbatana.php |title=Ekbatana |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.iranchamber.com |format= |language=angol |archiveurl=
[[Polübiosz]] történetíró leírása szerint 1300 méter hosszú erődítmény volt, amely a királyi palotát ölelte körül, de a várost nem, mégis az akkori világ legszebb és leggazdagabb városa volt.<ref name="Ekbatana (IranChamber.com)"/> Ma azt feltételezik, hogy a hétfalú városfal valójában egy [[zikkurat]] volt. Ekbatana és a Hagmatana-hegy régészeti ásatásakor nem találtak emlékeket, míg az óperzsa és pártus időkből rengeteget. Az asszír írásokban sem említik a méd fővárost, de egyes történészek szerint az asszír forrásokban található Sagbita vagy Sagbat jelentheti.<ref name="Iranica - Medija"/> Ez azért is lehetséges, mert sok iráni nyelvben az s hang h hanggá változott. Sagbita az asszír feljegyzések szerint nem messze található a mai Kishesim (Kar-Nergal) és Harhar (Kar-Sharrukin) városoktól.<ref>{{cite web |url=http://www.encyclopedia.com/doc/1G1-132797080.html |title=Ekbatana |date=|accessdate=2012-01-31 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.encyclopedia.com |format= |language=angol |archiveurl=
Annak ellenére, hogy az újonnan felfedezett Tepe Nuš-i Jan város nem volt főváros, David Stronach szerint vallási központként a méd építészet fontos helyszíne volt. Tepe Nuš-i Jan és Godin Tepe építészeti stílusait más kultúrákból vették át. Az asszír hatás a vár alaprajzánál figyelhető meg, [[Urartu]]ból származik a kőalagút és a vakablak.<ref name="Iranica - Medija"/> A médek nem csak átvettek, de új építészeti elemeket is alkalmaztak.<ref name="Iranica - Medija"/> Az óperzsák is alkalmazták ezeket, így elterjedt az egész [[Közel-Kelet]]en.
| |||