„Tartalékvaluta” változatai közötti eltérés

Az [[1990-es évek]]ben az [[ázsiai pénzügyi válság]] hatásait a dollárban tartott valutatartalékok enyhítették elsősorban [[Kína]] számára. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] a kínai gazdaság legfőbb export célpontja, ám a kereskedelmi többlete révén hozzá befolyó dollármilliárdokat amerikai államkötvényekbe fektette. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy [[2008]]-ra Amerika legnagyobb hitelezője Kína lett. A korábban is létező igény a tartalékvaluták diverzifikálására a nemzetközi pénzügyi válság hatására felerősödött.

 

 

A [[Bank of China]] vezetője szerint a [[Triffin-dilemma]] továbbra is fennáll, azaz mialatt egy ország saját pénznemével látja el a világot, nem tudja biztosítani e pénznem stabil értékét (árfolyamát). Ezen oknál fogva javasolja egy SDR-nek nevezett nemzetközi felügyelet alatt álló független tartalékvaluta bevezetését, amely értékét számos ország pénzneméből és értékpapírokból összeállított kosár alapján határoznák meg.<ref>[http://www.vki.hu/kh/kh-195.pdf Farkas Péter - Új tartalékvaluta-rendszer a válság után?]</ref>