„Sajtószabadság” változatai közötti eltérés

a
Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
a (Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ))
a (Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ))
A sajtószabadság – legalábbis elvben – egyetemes érték és emberi jog. [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata]] és az [[Az emberi jogok európai egyezménye]] egyaránt szavatolja a vélemények, eszmék, hírek, információk terjesztésének és megismerésének szabadságát. A legtöbb állam alkotmányába foglalva védi a sajtó szabadságát,<ref>{{cite web |url=http://en.wikisource.org/wiki/Constitution_of_North_Korea_%281972%29#CHAPTER_V._FUNDAMENTAL_RIGHTS_AND_DUTIES_OF_CITIZENS |title=A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmánya |language=angol |accessdate=2010-12-23 |work=67. cikkely}}</ref><ref>{{cite web |url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94900020.TV |title=A Magyar Köztársaság alkotmánya|accessdate=2010-12-23|work=61. § (2) cikkely}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.archives.gov/exhibits/charters/bill_of_rights_transcript.html#1 |title=Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya|accessdate=2010-12-23 |work= Első alkotmánymódosítás|language=angol}}</ref> bár ennek az alkotmányos védelemnek a gyakorlati megvalósítása államról államra változó mértékű.<ref name="nork">{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/inc/content/pubs/pfs/inc_country_detail.cfm?country=7853&year=2010&page=16&view=mopf&pf |title=Freedom Of The Press - North Korea (2010) |accessdate=2010-12-23|publisher= FreedomHouse}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/inc/content/pubs/pfs/inc_country_detail.cfm?country=7838&year=2010&pf |title=Freedom Of The Press - Hungary (2010) |accessdate=2010-12-23|publisher= FreedomHouse}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/inc/content/pubs/pfs/inc_country_detail.cfm?country=7944&year=2010&page=16&view=mopf&pf |title=Freedom Of The Press - United States of America (2010) |accessdate=2010-12-23|publisher= FreedomHouse}}</ref>
 
A washingtoni székhelyű [[Freedom House]] a következő szavakkal magyarázza meg a sajtószabadság fontosságát: {{idézet|A szabad sajtó kulcsszerepet játszik az egészséges demokráciák fenntartásában és figyelemmel kísérésében: hozzájárul a magatartások számonkérhetőségéhez, a kormányzati munka minőségéhez és a gazdasági fejlődéshez. De ami a legfontosabb, a médiát érintő korlátozások gyakran korai jelei annak, hogy a kormányzat a demokrácia egyéb intézményeit is támadni szándékozik.<ref>A free press plays a key role in sustaining and monitoring a healthy democracy, as well as in contributing to greater accountability, good government, and economic development. Most importantly, restrictions on media are often an early indicator that governments intend to assault other democratic institutions.{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=16&year=0|title=Freedomhouse.org: Freedom Of The Press|accessdate=2010-12-25|archiveurl=httphttps://web.archive.org/web/20070715021035/http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=16&year=0|archivedate=2007-07-15}}</ref>}}
 
== Különbségek a sajtószabadság értelmezésében ==
A legtöbb fejlett demokratikus hagyományokkal rendelkező országban nem tekintik állami feladatnak a hírlapok megjelentetését, és visszásnak tűnne az, ha a kormány vagy a hatalmon lévő párt újságot jelentetne meg (az ilyen sajtótermék nem számítana szabadnak és függetlennek). Ezzel szemben Kínában például a hatalmat gyakorló [[Kínai Kommunista Párt]] négymilliós példányszámú napilapot jelentet meg.<ref>{{cite web |url=http://english.people.com.cn/90827/90828/index.html|accessdate=2010-12-26|title=About Us -- English -- People's Daily Online|publisher=People's Daily Online|language=angol}}</ref>
 
Számos országban, köztük a szabad sajtójúakban is elfogadott az, hogy televízió- illetve rádióadót tartson fenn az állam úgy, hogy ennek működését részben vagy egészben közpénzből finanszírozza. Nyilvánvaló ebben a konstrukcióban annak a veszélye, hogy a mindenkori hatalom megkísérelheti meghatározni, hogy mi szerepeljen az ilyen adók műsorán. Ennek a veszélynek a realitása széles határok között változik. Észak-Koreában a hatalom teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja az elektronikus sajtót.<ref name="nork" /> Magyarországon az új sajtótörvény tételesen meghatározza, hogy a közszolgálati média műsora milyen jellegű tartalmat milyen minimális időkeretben köteles sugározni, maguk a közszolgálati adók pedig a politikai pártok által megválasztott kuratórium felügyelete alatt állnak, de a műsorszerkesztés jelenleg nem áll a kormány közvetlen irányítása alatt. Az Egyesült Államokban az állam befolyása a közszolgálati médiára meglehetősen kicsi: az adók jórészt közadakozásból és privát adományokból tartják fenn magukat, az állami finanszírozás aránya tíz százalék alatt van. Időről időre felmerül az a törekvés is, hogy az állam teljesen vonuljon ki a közszolgálati adók finanszírozásából.<ref>[httphttps://web.archive.org/web/20101025080405/news.yahoo.com/s/yblog_upshot/20101022/cm_yblog_upshot/conservatives-call-to-defund-npr-after-williams-firing Conservatives call to defund NPR after Williams’ firing]</ref>
 
Decentralizált formájánál fogva az internet az egyik legnehezebben korlátozható része a sajtónak. A fejlett demokráciájú országokban az internetes sajtótermékek a nyomtatott sajtóhoz hasonló, vagy annál enyhébb korlátozás alá esnek, de Észak-Koreában például szinte teljesen lehetetlen az internet elérése<ref name="nork" />, Kínában pedig komoly cenzúra tárgya az internet.<ref>[http://topics.nytimes.com/topics/news/international/countriesandterritories/china/internet_censorship/index.html Internet Censorship in China] [[The New York Times]]</ref>
29 387

szerkesztés