„Bagratida-dinasztia” változatai közötti eltérés

Eredetük részletei vitatottak, ahogy az is, mikor jelentek meg először grúz földön. A [[9. század]]ban jutottak uralomra, a grúz hagyomány azonban a [[6. század]]tól számítja megjelenésüket és a legkorábbi uralkodódinasztiákhoz köti őket.

Történetük elválaszthatatlanul egybekötődött [[Grúzia#Történelem|Grúzia történelmével]]. Az uralkodást Grúzia délnyugati részének és az araboktól visszahódított örmény-grúz mocsárvidék fejedelmeiként kezdték. A dinasztia állította vissza [[888]]-ban a grúz királyságot, amely a [[11. század|11.]]. és a [[13. század]] között virágzott, számos környező területet vonva uralma alá. [[IV. Dávid grúz király|IV. Dávid]] és dédunokája, [[Tamara grúz királynő|Tamara]] királynő uralkodását a grúz aranykorként tartják számon: ebben az időszakban Grúzia birodalmat hozott létre és kultúrája is virágzott.

A Bagratidák [[feudalizmus|feudális]] állama a [[15. század]] végén darabokra szakadt és a három így léterjöttlétrejött királyságot - [[Kartli]]t, [[Kaheti]]t és [[Imereti]]t a Bagratida-ház ágai uralták, egészen a [[19. század]] elejéig, amikor területeiket az [[Orosz Birodalom]] kebelezte be. A dinasztia főnemesi családként ezután is fennmaradt Grúziában, az [[1917]] februári orosz forradalomig. Amikor [[1921]]-ben Grúzia a [[Szovjetunió]] uralma alá került, a család sok tagja Európa országaiba kényszerült kivándorolni. Az egyik Bagratida-ág ma is Grúzia királyi házának nevezi magát.

[[Fájl:BagrationCOA.JPG|bélyegkép|A Bagratida családi címer egy változata, [[Vakhusti Bagrationi|Vakhusti herceg]] ''Grúzia atlasza'' című művéből ([[1740]] körül)]]

A családi legenda szerint a Bagratidák a [[biblia]]i [[Dávid király]]tól származnak és [[530]] körül [[Palesztina|Palesztinából]] érkeztek a régióba. Ezt a [[11. század]]i grúz krónikás [[Szumbat Davitisz-Dze]] jegyezte le<ref>Sumbat Davitis-Dze, ''A Bagratidák élete és története'' (ცხოვრებაჲ და უწყებაჲ ბაგრატონიანთა ჩუენ ქართველთა მეფეთასა), ld. Suny (1994), p. 349; Rapp (2003), p. 337</ref> , majd jóval később, a [[18. század]]ban [[Vakhusti Bagrationi|Vakhusti herceg]] családi kronológiával is ellátta. A hagyomány szerint a Dávid családjából származó hét fivér közül három [[Örményország]]ban telepedett le, négyen pedig [[Kartli]]ba mentek (grúziai régió, amelyet az ókori szerzők [[Kaukázusi Ibéria|Ibéria]] néven is említenek). Itt beházasodtak a helyi uralkodócsaládokba és földbirtokokhoz jutottak. A négy testvér közül a hagyomány szerint az [[532]]-ben meghalt Guaram fia volt Bagrat, akiről aztán a dinasztia a nevét kapta.<ref>A dinasztianvév legkorábbi grúz formái ''Bagratoniani'', ''Bagratuniani'' és ''Bagratovani'' voltak, ez változott később a Bagrationi névre. E nevek és az örmény ''Bagratuni'' azt jelentik: „Bagrat gyermekei” vagy „Bagrat háza”.</ref> Egyik utódjuk, [[I. Guaram|Guaram]] a [[Bizánci Birodalom]] helytartójaként, [[Kouropalatész]] címmel Kartli fejedelme volt a [[6. század]] vége felé.<ref>[[I. Justinianus]] idején a ''Kouropalatész'' (görögül κουροπαλάτης, i. e., [[kancellár]]) az egyik legmagasabb rang volt a Bizánci Birodalomban, amelyet általában csak a császári család tagjai nyertek el. Grúz és örmény uralkodó dinasztiák tagjai is megkapták, ami politikai fontosságukat jelzi ebben az időszakban. Suny (1994), p. 348</ref><ref>[[Vakhusti Bagrationi]] (c. [[1745]]), ''A grúz királyság történet'' (აღწერა სამეფოსა საქართველოსი); orosz fordítása itt elérhető [http://www.armenianhouse.org/bagrationi/history-ru/6.html ArmenianHouse.org]. URL [[2006]]. [[május 22.|május 22-én]]</ref> E verzió szerint így kezdődött a Bagratidák uralkodása, amely egészen [[1801]]-ig tartott.<ref>{{cite encyclopedia | encyclopedia=[[1911 Encyclopædia Britannica]] | edition= 11th| year= [[1910]]-[[1911]]| title=[http://en.wikisource.org/wiki/1911_Encyclopædia_Britannica/Georgia Georgia]-}}</ref>

{{cquote|A Bagratidák illusztris dinasztiája a legősibb grúz területről, [[Szperi]]-ből (a mai [[İspir]]ből) eredt.<ref>Ez a térség, amely a mai Törökország északkeleti részében helyezkedik el, sokak szerint a grúz nép bölcsője volt (Suny [1994], p. 11). A gyakran "örmény-grúz mocsárvidéknek" nevezett területen feküdt, ahol a két etnikum évszázadokon keresztül együtt élt és keveredett. A grúz Szperi és az örmény Szper azonban nem feltétlenül esik teljesen egybe. (cf. [[Tao-Klarjeti|Tao]] and [[Tayk]], Rapp [2003], p. 14.).</ref> Előrelátó és rugalmas politikájuk révén a Bagratidák a [[6. század|6.]] és [[8. század]] között nagy befolyásra tettek szert. Egyik águk [[Örményország]]ba, egy másik [[Kartli]]ba telepedett át és mindkettő domináns helyzetbe került a [[Transzkaukázus]] uralkodói között.<ref>Berdzenishvili et al, ''Istoriia Gruzii'', p. 129, idézi: Suny (1994), p. 349</ref>}}

Sok mai tudós azonban az elsődleges örmény és grúz források elemzésére hivatkozva a fenti verziót is vitatja. A nyugati szakirodalomban a [[Cyril Toumanoff]] által összeállított [[geneológia]] a legelfogadottabb. Eszerint a grúz Bagratidák az örmény [[Bagratuni|Bagratida dinasztiából]] ágaztak ki. Közülök Adarnasze, akinek az apja Vaszak volt ([[III. Ashot örmény király]] fia, aki [[732]] és [[748]] között Örményország fejedelme volt) vándorolt ki [[Kartli]]ba [[772]]-ben, egy sikertelen felkelés után, amelyet az arabok elfojtottak. Adarnasze fia, [[I. Ashot Kouropalatész|I. Ashot]] [[813]]-ban megszerezte Kartli fejedelmi trónját és így ő vált a Bagratida uralkodódinasztia alapítójává. A Dávid királytól való származás hagyományát eszerint az örmény dinasztiától, illetve történetírójától, [[Khorénéi Mózes]]től örökölhették.<ref>Toumanoff, C. ''Iberia on the Eve of Bagratid Rule'', p. 22, idézi: Suny (1994), p. 349</ref> Miután a grúziai ág, amely gyorsan hozzáidomult az új környezethez,<ref>Rapp (2003), p. 169</ref> megszerezte az urlakodóiuralkodói trónt, a bibliai származás hagyománya megkönnyítette számukra, hogy legitimációt szerezzenek és ezzel megteremtették a következő ezer év Bagratida uralmának fő ideológia pillérjét is.<ref>Rapp (2003), p. 234</ref>

Bár a Bagratidák vonala csak a [[8. század]] végétől követhető generációról generációra, Toumanoff azt is állította, hogy a család egy ága már a [[2. század]]ban megjelent Grúziában. Ők [[Odzrkhe]] fejedelmei voltak Grúzia déli részén.<ref>Toumanoff, C. ''Studies in Christian Caucasian History'', p. 316, cited in: Rapp (2003), p. 145</ref> A középkori krónikák Bivritiani néven ismerték őket, az [[5. század]]ig uralkodtak, de nem voltak az ősei azoknak a Babratidáknak, akik létrehozták a grúz uralkodódinasztiát.<ref>Rapp (2003), pp. 218, 249</ref>