„Oton Župančič” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor:
1878. január 23-án született Vinicában, egy kereskedő család gyermekeként. Édesapja, Franc, Dolenjska Toplicából származott, míg anyja horvát volt. Gyermekkorát Vinicában, illetve Dragatušban töltötte. Tanulmányait is itt kezdte el, melyet aztán [[Novo mesto|Novo mestóban]] folytatott. A gimnáziumot azonban már [[Ljubljana|Ljubljanában]] fejezte be 1895-ben. A gimnázium után [[Bécs]]be ment, ahol történelmet és térképészetet tanult. 1900-ban abszolvált, bár tanulmányait nem fejezte be. 1902-től 1903-ig katonai szolgálatát teljesítette. 1905-től 1910-ig külfödön tartózkodott, élt [[Párizs|Párizsban]], illetve [[Bécs|Bécsben]], majd tanítóként dolgozott [[Baden-Württemberg|Württembergben]], [[Vorarlberg|Vorarlbergben]], illetve [[Bajorország|Bajorországban]]. Később visszatér Ljubljanába, ahol 1912-ben előbb a Ljubljanai Színház dramaturgja, majd Anton Aškerc halála után a város levéltárosa lesz. Ekkoriban házasodik meg, felesége Ana Kessler lesz, akitől három gyermeke született. 1920-tól előbb a Szlovén Nemzeti Színház, a Ljubljanska Drama dramaturgja, majd később (1929-től) annak igazgatója lesz. 1938-ban a Szlovén Tudományos Akadémia tagja lesz. 1949-ben, Ljubljanában halt meg.
== Munkássága ==
Korai műveire elsősorban a francia [[szimbolizmus|szimbolista]] költészet, illetve a dekadens életérzés volt a legnagyobb hatással. Költészetére a későbbiekben számos egyéb irányzat, ideológia volt hatással, a 20. század első felének szinte minden irányzata hatott rá. Első verseskötetében, a ''Čaša opojnosti''ban (A mámor kelyhe, 1899) a szerelmi tematika domborodik ki. A benne található művek [[impresszionizmus|impresszionista]] hatást keltenek, melyekben betekintést nyerhetünk az intim létszférába. 1904-ben jelent meg második kötete, a ''Čez plan'' (A fennsíkon át), melyben emléket állít a fiatalon elhunyt Dragotin Kettének, illetve Josip Murnnak. A kötetben főként az elhunytak által érzett fájdalom áll a középpontban, valamint a ''Vseh živih dan'' (Minden élők napja) című költeményben az új vitalista filozófia is megjelenik. Költészetének további részében egyre jobban erősödik a szimbolizmus hatása. 1908-ban jelenik meg harmadik kötete, a ''Samogovori'' (Magánbeszéd), melyet az irodalomtörténészek a mélypont kötetének tartanak, hiszen műveinek általános jellemzője a pesszimizmus. ''Duna'' című versében pedig összemosódik a hazafias romantika, illetve a kozmopolitizmus. Negyedik nagy kötete, a ''V zarje Vidove'' 1920-ban jelent meg, melyben az individuum feloldódásának, s a világba való integrálódásának folyamatát láthatjuk. Ugyanebben a kötetében megjelenik a szlovén összefogás eszméje is. A húszas évek második felétől egészen a [[Második világháború|második világháború]] végéig Župančič nem jelentetett meg újabb műveket, köteteket. Utolsó verseskötete, a ''Zimzelen pod snegom'', a háború végén, 1945-ben jelent meg, melyben a népfelszabadító küzdelmeket örökíti meg. A komolyabb témák mellett Župančič a gyerekirodalommal is foglalkozott. Számos önálló verseskötete jelent meg gyermekek számára. Fordítói munkássága is jelentős, hiszen az ő nevéhez fűződik számos [[William Shakespeare|Shakespeare]], illetve [[Molière|Molière]] mű fordítása.
== Művei ==
* ''Čaša opojnosti'' (A mámor kelyhe) (1899)
* ''Pisanice'' (1900)
* ''Čez plan'' (A fennsíkon át) (1904)
* ''Samogovori'' (Magánbeszéd) (1908)
* ''Lahkih nog naokrog'' (1912)
* ''Sto ugank'' (1915)
* ''Ciciban'' (1915)
* ''V zarje Vidove'' (Vid napjának hajnalán) (1920)
* ''Veronika Deseniška'' (1924)
* ''Zimzelen pod snegom'' (Örökzöld a hó alatt) (1945)
== Források ==
* http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/79Luk%E1cs/szloven-irodalom.htm#h9
[[Kategória:1878-ban született személyek]]
| |||