„József Attila-lakótelep (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
A terület az [[1840-es évek]]ben a Lóversenydűlő nevet kapta, mivel gróf [[Széchenyi István]] kezdeményezésére itt tartották a lófuttatásokat. A [[19. század]] végén katonai lőtér volt itt. Az [[első világháború]] során, [[1915]]-ben kórházbarakkokat építettek, amelyeket a háború után szükséglakásokká alakítottak. Ez volt a Mária Valéria-lakótelep. [[1940]] és [[1942]] között további félkomfortos lakásokat létesítettek, azonban a viszonylag tűrhető körülményeket biztosító barakkok mellett egy viskókból és fabódékból álló nyomortelep is kialakult, ahová azok kerültek, akik a Mária Valéria alacsony béreit sem tudták kifizetni.
A mai lakótelep több ütemben, [[1957]]-[[1967]] és [[1979]]-[[1981]] között ezeknek a nyomortelepeknek a felszámolása után, illetve azok helyén épült fel. A legutolsó periódusban bontották le az Üllői út mentén álló földszintes épületsorokat, köztük a Pöttyös utca sarkán álló kis kápolnát, az addig egységes építészeti stílust megtörve tízemeletes épületeket húztak fel a helyükre. Abban az időszakban épült a Pöttyös utcában és a mozi mellett található néhány tízemeletes épület is. A lakásokat rászorultsági alapon utalták ki, az igénylés alapja a korábbi szűkös, túlzsúfolt, vagy leromlott állapotú lakás, a több gyermek volt. Az 1990-es évek folyamán a lakásokat töredékes áron megvásárolhatóvá tették, a bérházak társasházzá alakultak.
A telep belső úthálózata által öt, egymástól elkülönülő lakókörzetre osztódik, amelyek mindegyikébe saját bölcsődét, óvodát, iskolát és bevásárlóközpontot is építettek. A lakótelep építésekor forgatta [[Keleti Márton]] a [[Hattyúdal]] című filmjét, amit 1963-ban mutattak be. Az 1960-as években épült fel az ország akkori legnagyobb ABC áruháza a Napfény és Lobogó utca sarkán (ma Spar), valamint ugyanott az Ezüst Sirály, akkori meghatározásával vendéglátóipari kombinát, mely cukrászdát, zenés-táncos eszpresszót, sörözőt, cigányzenés éttermet, műsoros pálmakertet is tartalmazott (ma Lidl). 1973-ban adták át a Pest-Buda mozit (ma görög kultúrcentrum).
| |||