Wikipédia

„A buddhizmus és a nyugati tudományok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
14. sor:
Az ilyen és ehhez hasonló tanulmányokat lelkesen támogatta a jelenlegi [[dalai láma]], [[Tendzin Gyaco]], akit már régóta érdekelt a buddhizmus és a tudomány közötti kapcsolat és aki rendszeres résztvevője a [[Tudat és Élet intézet]] (Mind and Life Institute) által rendezett konferenciáknak.<ref>Christina Reed, "[http://www.sciam.com/article.cfm?chanID=sa006&articleID=000EF3FB-FDDE-13CB-BC1C83414B7F012A&colID=5 Talking Up Enlightenment]." ''[[Scientific American]]'', 6 February 2006.</ref>
 
1974-ben a [[kagyüpa]] iskola tanítója [[Csögyam Trungpa]] megjósolta, hogy a "buddhizmus pszichológiaként fog eljutni a nyugatra". Ezt a nézetét erős szkepticizmussal fogadták az ő idejében, pedig később a buddhista koncepciók jelentős része a pszichológia területén vonult be a köztudatba. Néhány modern tudományos elmélet, mint például a [[Carl Rogers|Rogers féle pszichológia]], erős párhuzamot mutat a buddhista gondolkozással. A buddhizmus és a tudomány kapcsolatát leíró legjelentősebb könyvek a [[jógakarajógácsára]] elméletek és a modern evolúciós biológia - főleg a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] - közötti témákban íródtak. Ez azért van, mert a jógakara elméletben szereplő karmikus magvak segítségével könnyen magyarázható a természet-táplálék problémája. Bővebben ezekkel kapcsolatban [[William Waldron]] könyveiben lehet információkat találni. Például: Waldron (1995),<ref>Waldron, William S. (1995). ''How Innovative is the Ālayavijñāna?: The ālayavijñāna in the context of canonical and Abhidharma vijñāna theory.'' Source: [http://www.gampoabbey.org/translations2/Innovative-alayavijnana.pdf] (accessed: Wednesday April 21, 2010).</ref> (2002)<ref>Waldron, William S. (2002). ''Buddhist Steps to an Ecology of Mind: Thinking about <nowiki>'Thoughts without a Thinker'</nowiki>''. Source: [http://www.acmuller.net/yogacara/articles/buddhist_steps.html] (accessed: Wednesday April 21, 2010).</ref> and (2003).<ref>Waldron, William S. (2003). ''The Buddhist unconscious: the ālaya-vijñāna in the context of Indian Buddhist thought''. RoutledgeCurzon critical studies in Buddhism. Routledge. ISBN 0-415-29809-1, ISBN 978-0-415-29809-4</ref>
 
[[William James]] amerikai filozófus és pszichológus gyakran merített a buddhista kozmológiából, amikor saját elképzeléseit alkotta. Ilyen például a "tudatfolyam" elnevezése, amely a páli ''vinnana-sota'' kifejezés szó szerinti fordítása. A "tudatfolyamnak" különböző elnevezései vannak a Buddha darmában.<ref>B. Alan Wallace, Brian Hodel (2008). ''Embracing mind: the common ground of science and spirituality''. Shambhala Publications. ISBN 1-59030-482-9, ISBN 978-1-59030-482-2. Source: [http://books.google.com.au/books?id=Rsv-FGH-MQcC&pg=PA186&dq=mindstream&lr=&ei=PdvOS9GUC6qUkASM9qygAQ&cd=27#v=onepage&q&f=false], (accessed: Wednesday April 21, 2010) p.186</ref> A ''A vallási tapasztalat változatai'' (Varieties of Religious Experience) című könyvében James szintén támogatta a meditáció funkcionális értékét a pszichológia számára.<ref>William James, Varieties of Religious Experience. (1902; New Yorhk: Viking Penguin, 1982).</ref> Úgy tartják, hogy a Harvard egyetemen tartott egyik előadásában az mondta, hogy "ez az a pszichológia, amit 25 év múlva mindenki tanulni fog".<ref>{{cite book|last1=Fields|first1=Rick|title=How the Swans Came to the Lake|date=1992|publisher=Shambhala Publications|page=134-135|edition=3rd}}</ref><ref>{{cite book|last1=Fessenden|first1=Tracy|last2=Radel|first2=Nicholas F.|last3=Zaborowska|first3=Magdalena J.|title=The Puritan Origins of American Sex: Religion, Sexuality, and National Identity in American Literature|date=2014|publisher=Routledge|page=209}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_buddhizmus_és_a_nyugati_tudományok”