Wikipédia

„Kínai irodalom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ez a regény címének a fordítása, a Három királyság története egy történeti mű címe.
45. sor:
[[Fájl:Shi Jing.jpg|thumb|500px|A [[Si king|''Dalok könyvé''nek]] ({{kínai|''Shi jing''|''Si csing''}}) első verse {{kínai|[[Csien-lung kínai császár|Qianlong]]|[[Csien-lung kínai császár]]}} kézírásában, festménnyel illusztrálva]]
A korszak első nagy lírai gyűjteménye a [[Si king|''Dalok Könyve'']] {{kínai|(''Shi jing'')|(''Si king'')}}, amely igen hamar a konfucianizmus egyik szent könyvévé vált. A hagyomány szerint maga [[Konfuciusz]] állította össze. Ránk maradt formájában az i. e. 2. századból származik, de a versek jó része bizonyíthatóan az i. e. 10-6. században keletkeztek. A 305 versnek egy része [[népdal]], másik része népi tárgyú [[műdal]], dicsőítő [[ének]], [[himnusz]], [[óda]], [[elégia]] stb. Valamennyit szertartások alkalmával adták elő, többnyire kórus énekelhette őket a táncok kíséreteképpen. A hagyományos felosztás a verseket négy csoportba osztja: 1. ''A fejedelemségek dalai'' ({{kínai|''Guo feng''|''Kuo feng''}}); 2. ''Kis ünnepi énekek'' ({{kínai|''Xiao fa''|''Hsziao fa''}}); 3. ''Nagy ünnepi énekek'' ({{kínai|''Da ya''|''Ta ja''}}); 4. ''Himnuszok'' ({{kínai|''Song''|''Szung''}}). A ''Dalok könyvé''nek versei csaknem kizárólag négyszótagos sorokban íródtak, alighanem a táncmozdulatok szabályossága miatt. Ez a [[versforma]] a {{kínai|''[[shi]]''|''[[si]]''}}.<br />
A személyes hangvételű líra csak a {{kínai|Zhou|Csou}}-kor végén jelenik meg. Első legnagyobb képviselője, és egyben a kínai költészet és az egész kínai irodalom legnagyobb költője [[Csü Jüan|{{kínai|Qu Yuan|Csü Jüan}}]] ([[i. e. 340]]-[[i. e. 278|278]]). Művei a [[Han-dinasztia|Han-korban]] összeállított [[Csu elégiái|{{kínai|''Csu''|''Csu''}} ''elégiái'']] ({{kínai|''Chu ci''|''Csu ce''}}) című gyűjteményben maradtak fenn. A ''[[Kilenc dal]]'' ({{kínai|''Jiu ge''|''Csiu ko''}}) című ciklus tizenegy darabja egy-egy {{kínai|Chu|Csu}} népköltészetből kölcsönzött sámánéneken alapszik, amelyekkel eredetileg isteneket, istennőket idéztek meg a varázslók. {{kínai|Qu Yuan|Csü Jüan}} fő műve a [[Száműzetés (elégia)|''Száműzetés'']] ({{kínai|''Li sao''|''Li szao''}}) című monumentális költemény.<ref>A ''Száműzetés'' Nagy László fordításában: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kelet/liszao.hun</ref> Egyéb művei közül meg kell még említeni az [[Tien ven|''Égi kérdések'' ({{kínai|''[[Tian wen]]''|''[[Tien ven]]''}}) című filozófiai költeményt, amelynek minden sora egy-egy válasz nélkül hagyott kérdés a [[világegyetem]], a [[kínai mitológia|mitológia]] és a legendás történelmi korszakok köréből. Valószínűleg egyik tanítványa, [[Szung Jü|{{kínai|Song Yu|Szung Jü}}]] írta, bár {{kínai|Qu Yuan|Csü Jüan}}nak tulajdonítják ''A lélek idézése'' ({{kínai|''[[Zhao hun]]''|''[[Csao hun]]''}}) című költeményt, amely a varázsló énekek modorában egy mesés tájakon bolyongó lelket idéz vissza a földre. {{kínai|Qu Yuan|Csü Jüan}} költészete zömében hétszótagos sorokból építkező, dalszerű versformából áll. Verselésével egy új, szabadabb ritmusú verselést teremtett, amely később a ''[[fu]]'' nevet kapta, s a kínai költészet egyik legfontosabb versformájává lett. Későbbi, még kötetlenebb formáját a kínai hagyomány már csak ritmikus prózának tekinti.
 
== Han-kori irodalom ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kínai_irodalom”