„Sisman Dorottya bosnyák királyné” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
61. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Sisman Dorottya''' ([[1355]] körül – [[1382]]/[[1390]] előtt/[[1390]]. augusztus) vagy más néven '''Vidini Dorottya''' vagy '''Doroszláva''', [[bolgár nyelv|bolgárul]]: '''Доротея''' vagy '''Дорослава Българска''', [[bosnyák nyelv]]en: '''Doroteja Vidinska Šišman/Doroteja Bdinska/Doroslava Bugarska''', [[Szerb nyelv|szerbül]]: '''Доротеја Видинска/Доротеја Бугарска''', bolgár királyi hercegnő és [[
== Élete ==
[[Iván Szracimir bolgár cár|Iván Szracimir]] [[Bulgária uralkodóinak listája|(vidini) bolgár cár]] és [[Baszarab Anna bolgár cárné|Baszarab Anna]] havasalföldi úrnő lánya. [[1365]] tavaszán [[I. Lajos magyar király]] hadjáratot vezetett Iván Szracimir ellen, elfoglalta a székhelyét, [[Vidin]]t, melyet ''[[Vidini Királyság|Bodonyi Bánság]]'' néven a magyar koronához csatolt, felvette a [[Bulgária uralkodóinak listája|bolgár királyi]] címet, és [[Iván Szracimir bolgár cár|Iván Szracimirt]] és családját túszként birodalmába küldte. A [[horvátország]]i Gumnik várába, a [[Csázma]] melletti [[Bosiljevo Čazmansko|Bosiljevo]] környékére száműzte a bolgár cárt, ahol uralkodói rangjához méltó ellátásban részesült. [[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] egyik [[1369]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én kelt leveléből derül fény arra, hogy a bolgár uralkodónak ekkoriban két lánya volt, akik közül csak az egyik ismert név szerint, és e levélben Dorottyának nevezik.<ref>„»... quod duas filias suas idem imperator...«”,...és ugyanez a cár a két lányát... (latin), lásd Bozsilov (1985: 206).</ref> Ugyanekkor [[1369]]-ben [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] hűségeskü ellenében [[Feudum|hűbérként]] visszaadta [[Iván Szracimir bolgár cár|Iván Szracimirnak]] a [[Vidini Királyság]]ot, lányait azonban a magyar királyi udvarban [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] anyakirályné felügyelete alá helyezte, majd pedig Dorottya bolgár hercegnőt [[1374]]/[[1376|76]] körül összeházasította második feleségének, [[Kotromanić Erzsébet
Egy [[1378]]. [[április 10.|április 10]]-én kelt oklevél név szerint megemlíti Dorottya királynét anyósával, [[Šubić Ilona bosnyák anyakirályné|Šubić Ilonával]] együtt: „»Kyra Dorottya királyné asszony«-nak mondatik, melyben [[I. Tvrtko bosnyák király|Tvrtkonak]] édes anyja még mint »[[Šubić Ilona bosnyák anyakirályné|Kyra Ilona]] asszony Isten adta [[
Annak ellenére, hogy Dorottyából [[
Dorottya királyné pontos halálozási évét nem tudjuk, de [[1390]]. augusztusában már biztosan nincs életben, hiszen ez év augusztusának végén járt egy bosnyák küldöttség a [[Velencei Köztársaság]]ban, és ekkor [[I. Tvrtko bosnyák király]] [[III. Albert osztrák herceg]] egy meg nem nevezett rokonával kívánt házasságot kötni, mely ötletet Velence is támogatott, de a király már a következő évben meghalt, így a tervezett házasság nem jöhetett létre.
80. sor:
* [[Wertner Mór]]: ''A középkori délszláv uralkodók genealogiai története'', Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891.
* Божилов (Bozsilov), Иван (Iván): ''Фамилията на Асеневџи (1186–1460)'' (Familijata na Aszenevci, Az Aszen-dinasztia), София (Szófia), 1985.
* {{cite book|last=Fajfrić|first= Željko|title=Kotromanići|publisher= Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica|location= Šid|year= 2000|url=http://www.rastko.rs/istorija/zfajfric-kotromanici.html|accessdate=2015-03-20|id=}}
== Külső hivatkozások ==
*
*
*
*
<center>
{{s-start}}
{{s-bef|rows=1|before='''[[Piast Erzsébet bosnyák bánné|Kujáviai Erzsébet]] (bánné)'''}}
{{s-ttl|title=[[
{{s-aft|rows=1|after='''[[Gruba Ilona bosnyák királynő|Gruba Ilona]]'''}}
|}
</center>
{{portál|Bulgária|-}}
{{DEFAULTSORT:Dorottya Sisman}}
|