A '''hajdúdorogi Istenszülő Bevezetése a Templomba székesegyház''' a [[hajdúdorog]]i megyés püspökmetropolita [[székesegyház]]a, és ezáltal a [[magyar görög katolikus egyház|magyar görögkatolikus egyház]] egyik legrangosabb épülete. A történelmi feljegyzések röviddel Hajdúdorog első írásos említése után Dorogegyháza névvel írnak a településről. Ez a névválasztás akkoriban arra utalt, hogy a település templommal rendelkezik.<ref>{{cite book|last= [[Csánki Dezső]]|title= Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. kötet|origyear= 1890|year= 2002|publisher= Arcanum Kiadó|location= Budapest|id= ISBN 963-9374-36-9|pages= 535-6; 528; 633}}</ref> A mai székesegyház [[17. század]]i alapokon nyugszik, és története során többször is átépítették, restaurálták. Legutolsó, teljes körű felújítását [[2006]]-ban fejezték be.<ref>{{cite book|editor= Pásztor Bazil|title= Hajdúdorogi Görög Katolikus Székesegyház|year= 2008|publisher= Hajdúdorogi Görög Katolikus Székesegyház|pages= 16}}</ref>
A háromhajós [[bazilikális elrendezés]]ű templomot [[X. Piusz pápa]] [[1912]]-ben emelte székesegyházi rangra. A több száz éves múltra visszatekintő katedrális belső terét a görög katolikusgörögkatolikus liturgia hagyományai szerint alakították ki. Ennek legszembetűnőbb eleme a [[szentély]]t a főhajótól elválasztó több mint 200 éves képfal, azaz [[ikonosztáz]]ion. A 11 méter magasra törő, 54 képből álló ikonosztázion az ország egyik legértékesebb képfala.
Hajdúdorog lakóinak több mint 80%-a [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikusgörögkatolikus]] vallású,<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=12803 Központi Statisztikai Hivatal - Vallási megoszlás (2001)]</ref> emiatt a székesegyház a kilencezer fős város mindennapi életében is jelentős szerepet játszik, ünnepek idején pedig a hagyományok és szokások legfőbb színtere. A nagy ünnepekhez kötődő körmenetek, a [[karácsony]]i ''Szállást keres a Szent Család'' és talán mind közül a [[húsvét]]i ''pászkaszentelés'' hagyománya vonzza a legtöbb látogatót a székesegyházba.
