Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Hajdúdorog szempontjából a Monarchia időszakának egyik legfontosabb eseménye a görögkatolikus egyházhoz kötődik. A városban a 19. század folyamán nemcsak megszilárdult, hanem kifejezetten meghatározóvá vált a görögkatolikus vallás. Az ungvári unió létrehozta a görögkatolikus vallást, és ekkor a Szentszék engedélyezte, hogy a bizánci rítusú szertartásokat [[ószláv nyelv|ószláv]] illetve [[román nyelv]]en is végezhessék, és azok külön püspökségbe szerveződhessenek. A magyar nyelvű görögkatolikusok már az 1770-es évektől kezdve igyekeztek előremozdítani a magyar nyelvű liturgia ügyét, de sokáig néhány imakönyv lefordításán kívül más eredmény nem született. A hajdúdorogi városi tanács már [[1842]]-ben is kérte a magyar nyelvű liturgiát, de azt Róma továbbra is tiltotta. [[Farkas Lajos (hajdúdorogi hadnagy)|Farkas Lajos]], Hajdúdorog főhadnagyának kezdeményezésére [[1868]]. [[április 16.|április 16-án]] 52 magyar ajkú görögkatolikus egyházközösség részvételével országos kongresszust tartottak Hajdúdorogon. A ''hajdúdorogi mozgalom'' néven ismertté vált kongresszus levélben kérte [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] magyar királyt a magyar bizánci egyházmegye felállítására és a magyar nyelvű liturgia bevezetésének támogatására. Az uralkodó ekkor alapította meg a munkácsi püspökség fennhatósága alá tartozó ''Hajdúdorogi Külhelynökséget'', amelynek kilenctagú bizottsága Hajdúdorogon dolgozott tovább a kongresszus által lefektetett célok eléréséért. A külhelynökség, vagy a vikáriátus épülete egykor a mai Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola líceum nevű épülete volt. Az országos zsinat után [[1868]]-ban kezdtek neki a templom átépítésének. Az [[1876]]-ig tartó építkezések során a barokk stílusú templomot romantikus jegyekkel újították fel, és három hajós bazilikává alakították át.<ref>{{cite book|last= Sz. Kürti|first= Katalin|title= Hajdúdorog, Görög Katolikus Székesegyház; a Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára c. sorozat 329. száma|year= 1989|publisher= TKM Egyesület|location= Veszprém|id= ISBN 963-555-604-7|pages= 5-6}}</ref>
 
A királyi döntés hatására egyre több helyen miséztek magyar nyelven, amit [[1896]]-ban Róma erélyesen megtiltott. Ez a tilalom hívta életre a Görögkatolikus Magyarok Országos Bizottságát, amely [[1900]]-ban zarándoklatot szervezett [[Róma|Rómába]], hogy a Szentszéket jobb belátásra bírják. A több mint 400 hívő és 67 pap zarándoklatában 45 hajdúdorogi is részt vett. A küldöttséget [[1900]]. [[március 9.|március 9-én]] fogadta [[XIII. Leó pápa]], és végül [[1912]]. [[június 8.|június 8-án]] [[X. Piusz pápa]] a ''Christifideles Graeci'' bullájával megalapította a [[Hajdúdorogi Egyházmegyefőegyházmegye|Hajdúdorogi Egyházmegyét]].<ref>[http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=egyhaztortenet&menupont=1 A magyar görögkatolikus egyház honlapja, Az egyház története]</ref><ref>{{cite book|editor= Pappné Papp Irén és Galamb Györgyné|title= Emlékkönyv a Görög Szert. Katholikus Magyarok Római Zarándoklatáról|origyear= 1901|year= 2000|publisher= Hajdúdorogi Mészáros Károly Városi Könyvtár|location= Hajdúböszörmény|id= ISBN 963-00-2456-X}}</ref> Az egyházmegye első püspökét, [[Miklósy István]]t [[1913]]. [[október 5.|október 5-én]] szentelték fel a hajdúdorogi székesegyházban. A püspöki hivatal azonban először Debrecenbe, majd [[1914]] őszétől kezdve Nyíregyházára helyezte székhelyét.<ref>{{cite journal |last= Galambvári|first= Péter|year= 2009|month= június|title= Örömünnep Hajdúdorogon|journal= 20 éve újra város Hajdúdorog; Hajdúdorog Város önkormányzatának kiadványa|pages= 2-3}}</ref>
 
[[Fájl:Friary of OSBM in Hajdudorog.jpg|thumb|250px|right|A [[baziliták]] rendháza az Ady Endre utcán]]