Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
Az egyházmegye megalakulásához az első nagy lökést az úgynevezett ''hajdúdorogi mozgalom'' adta, amely évtizedeken át próbálta elérni a magyar parlamentnél, az uralkodónál és a [[pápa (egyházfő)|pápánál]] egy magyar nyelven miséző, független egyházmegye felállítását. A magyar anyanyelvű görögkatolikusok korábban [[ószláv nyelv|ószláv]] vagy [[román nyelv|román]] nyelvű egyházi kormányzat alá tartoztak.<br>
Az egyházmegye megalakulásának előfutára a ''Hajdúdorogi Külhelynökség'' volt, amelynek székhelyét a mozgalom központjában, [[Hajdúdorog]]on rendezték be. A megalapított új egyházmegye székhelyét azonban többek között az infrastruktúra hiánya miatt először [[Debrecen]]be helyezték, majd onnan a püspökség hivatala [[1914]]-ben [[Nyíregyháza|Nyíregyházára]] költözött át. Több mint száz év elteltével, 2015-ben Aa főegyházmegye székhelye ismét visszatért Debrecenbe.
 
Szervezeti szempontból a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye 2015-től kezdve kivált az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye]] joghatósága alól, és önálló, azaz ''sui iuris'' egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik. Az egyházmegye első püspökét, [[Miklósy István]]t [[1913]]-ban szentelték fel. Jelenlegi vezetője [[Kocsis Péter Fülöp]]. Legfontosabb búcsújáróhelye [[Máriapócs]], székesegyháza a [[hajdúdorogi székesegyház]].