„Kapuvári Gazdasági Vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
a →Történet: helyesírás |
||
9. sor:
[[1922]]-ben létesült az Öntésmajor-[[Csallános]], [[1926]]-ban pedig a Rábarét-[[Gémesmajor]] közötti szakasz. [[1924]]-ben vásároltak két [[Orenstein & Koppel]] gőzmozdonyt, melyek csak az erősebb Tőzeggyár-Petőháza szakaszon közlekedhettek, és csak a répaszezonban használták őket. [[1929]]-ben megépült az eszterházai vasútállomásig (ma: a [[fertőszentmiklós]]i vasútállomás) vezető pálya. [[1930]] táján a vasúti pályák hossza elérte a 80,6 km-t.
Az első motoros mozdony egy lóréra szerelt Daimler motor volt, házilagos szereléssel. 1916-ban Magomobil egyhengeres benzinmotort szereltek lóré alvázra, ami kiválóan üzemelt a II. világháborúig. Az 1920-as évek végén vásároltak 4 db
[[1945]] előtt csak kéttengelyes tehervagonokat vásárolt az uradalom, a munkások és iskolások szállítására pedig két lórét alakítottak át fedetté. A hercegi személyzet, családtagjaik és iskolásaik szállítására csak lóvontatást használtak. A hercegség közüzemet nem vállalt. A II. világháború kezdetén épült az 5,6 km hosszú Gémesmajor-[[Feketebokor]] közötti pálya 9,3 kg/fm-es sínekből. Ekkor érte el a gazdasági vasút a legnagyobb, 85,87 km-es hosszát.
A forgalom is növekedett: [[1923]]-tól a kapuvári húsgyár, [[1934]]-től a kendergyár adott jelentős szállítási feladatot. A répaszállítással párhuzamosan a répaszelet visszaszállítása is feladatot biztosított. A majorokból a kiváló minőségű tejet is a kisvasúton szállították az endrédújmajori sajtgyárba.
29. sor:
A kapuvári városházán fényképkiállítás található a kisvasútról.
Az utóbbi időben felmerült egy a kapuvári [[Flóra Termálfürdő]]t az Öntésmajorral összekötő új kisvasút megépülése <ref>http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/kiallitanak_a_kisvasut_megmaradt_emlekeit/2188691/</ref>, de ez
==Érdekesség==
| |||