Főmenü megnyitása

Módosítások

Weimar történelme [[899]]-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.
 
[[946]] és [[1346]] között a Weimari grófság központja. [[II. Ottó német-római császár]] [[975]]. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. III. Ottó hadserege [[984]]-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez [[1002]]-ben megismétlődött, de mindkét alkalommal a császár hadserege vesztett. 1173/-74 telén leégett a vár.
 
[[1250]]-ben először említik meg a települést a vár körül. [[1245]] és [[1249]] között építették fel a vártemplomot, és [[1254]]-ben Péter apostol tiszteletére szentelték fel. [[1284]]. szeptember 16-án a [[Német Lovagrend]] megkapta a templomot. A rend a Mainzimainzi püspök alá tartozott. [[1307]]-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91</ref> [[1383]]-től pedig egy ispotályt is működtettek.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293</ref>
 
[[1247]]-ben kihalnak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett.
 
[[1410]]-ben városi jogokat kapott a település. [[1424]]-ben leégett a város, ezért a Wettinger-ház grófja adóengedményeket tett.
[[1919]]-ben a városi színházban rendezték be a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a [[Weimari köztársaság]]ot. Ez az állam [[1933]]-ig létezett, a nácik hatalomra jutásáig. [[1920]]. május 1-jén [[Türingia]] székhelye lett Weimar.
 
Politikailag Weimar a világháborúk között a konzervativizmus és a nacionalizmus központja volt. [[1926]]-ban az [[NSDAP]] itt tartotta második pártkongresszusát az 1925-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a [[Hitlerjugend]]-et.<ref>[http://www.historisches-lexikon-bayerns.de/artikel/artikel_44892 Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend]</ref> A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. [[Adolf Hitler|Hitler]] 40 alkalommal járt a városban.<ref>Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12</ref>
 
== Közigazgatás ==