„Moldáv nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
77. sor:
[[1918]]-ban Besszarábia [[Románia|Romániához]] került, de csak a [[Dnyeszter]]ig. Az ennek bal partján húzódó terület [[1924]]-ben az [[Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság]] keretében [[Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság]] lett. Ekkor a román ajkú lakosság nyelvét hivatalosan moldávnak nevezték el, és bevezették az [[orosz ábécé]]ből eredő [[moldáv ábécé]]t. Egyesek (az úgynevezett „originalisták”) tovább akartak menni, és egy új [[sztenderd nyelvváltozat|sztenderdet]] kialakítani a moldvai (egyébként a romániaival azonos) [[nyelvjárás]] alapján. A sztenderdizációval megbízott [[Leonyid Maldan]] nevű nyelvész nagy erőfeszítéseket tett, igyekezett a moldvai tájszólás hangtani jellegzetességeit minél jobban kihangsúlyozni a cirill ábécével történt jelölésen keresztül és rengeteg új szót alkotott, de ezeket gyakran nem értették a moldáv emberek. Az originalistákkal szemben álltak az úgynevezett „románosítók”. [[1932]] és [[1938]] között az utóbbiak voltak túlsúlyban, és hatásukra újra bevezették a latin ábécét. Ennek elfogadása annak a gondolatnak volt köszönhető, hogy a moldáv és a román [[kultúra]] egybefolyása elő fogja segíteni a két ország jövőbeli egyesülését szovjet uralom alatt. [[1938]]-ban ismét visszaállították az orosz ábécé használatát.
[[1944]]-ben, amikor Besszarábiát a [[Szovjetunió]]hoz csatolták, bevezették az orosz ábécét az egész [[Moldáv SZSZK|Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság]] területére, és a „moldáv nyelv”-nek a romántól való megkülönböztetése az [[állam]] [[politika|politikájának]] részévé vált, de már nem olyan keretek között végezték ezt, mint az [[1920-as évek]]ben az originalisták. A nyelv sztenderdje néhány orosz jövevényszót leszámítva csaknem teljesen azonos volt a román nyelvével, az originalisták által alkotott, túlzóan különböző moldáv nyelvet a moldovai emberek nem értették és nem tudott homogenizálódni, ezért az ország értelmisége és politikai vezetői alávetették magukat a párt akaratának, moldávnak vallották anyanyelvüket annak ellenére, hogy közismert volt a különbségek hiánya a románnal. A különbségek erősítésére a moldáv irodalmi nyelv a moldovai települések orosz neveit használta, s természetesen a moldáv/román nyelv szabályai szerint ragozta. Moldova fővárosát, [[Chișinău]]t a szovjet időkben az orosz ''Kisinyov'' néven írták és emlegették a moldovai hivatalos dokumentumok. Románia kommunista államként, a Szovjetunió diktálta elveket elfogadva nem bolygatta a moldován nyelv kérdését, egészen az 1989-es rendszerváltásig.
[[1989]]-ben, a még nem független Moldovában elfogadnak egy törvényt a nyelvek használatáról.<ref>[http://lex.justice.md/index.php?action=view&view=doc&lang=1&id=312813 A törvény szövege]</ref> Ennek a még mindig hatályban levő törvénynek előszava megállapítja a román és a moldáv nyelv közötti „valóban létező” nyelvészeti azonosságot.
| |||