„Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hello world (vitalap | szerkesztései)
95. sor:
A gyűlést követően állandósultak a zavargások a Délvidéken, [[Josip Rajačić]] karlócai metropolita pedig ennek hatására [[május 13.|május 13-ára]] szerb nemzeti kongresszust hívott össze. Ennek a kongresszusnak alig leplezett célja a Vajdaság kikáltása volt. A helyzet stabilizálására a Batthyány-kormány [[Csernovics Péter]]t teljhatalmú kormánybiztosként a Délvidékre küldte, aki statáriumot vezetett be, ezzel azonban a gyűlés megtartását nem tudta megakadályozni, mivel hatalma nem terjedt ki a horvát báni igazgatás alatt álló területekre. Így a gyűlést [[Újvidék]] helyett ismét Karlócán tartották meg.<ref name = "Hermann 76-77">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann Róbert| pages = 76-77}}</ref>
 
A kongresszuson Rajcsicsot[[Josip Rajačić|Rajačić-ty]]<nowiki/>ot pátriárkává szentelték, kikiáltották a független vajdaságot, melynek első vajdájának [[Stevan Šupljikac]] császári ezredest választották meg, aki ekkor Itáliában harcolt. Létrehozták ezen felül a szerb nemzet főbizottságát (főodbor), amely a vojvodinai alkotmány kidolgozásáért volt felelős, és a Vajdaság kormányaként működött. Az első elnöke Rajacsics[[Josip Rajačić|Rajačić]] lett, ő azonban hamarosan lemondott [[Ðorđe Stratimirović]] javára. Stratimirović megkezdte a közigazgatás átszervezését és a [[Szerb Fejedelemség]] segítségével, a bécsi udvar hallgatólagos beleegyezésével, a felkészülést a fegyveres felkelésre.<ref name = "Hermann 76-77"/>
 
=== A fegyveres szerb felkelés ===