„Sivatagi cápák” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
155. sor:
A ''Sivatagi cápák'' többnyire pozitív kritikai fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind pedig a veteránok körében.<ref name=thenytimes/> A ''[[Rotten Tomatoes]]'' elnevezésű, véleményeket összegyűjtő weboldal 94%-ra értékelte a filmet, 129 kritikából 121 elismerő volt.<ref name=rottom>{{cite web|url= http://www.rottentomatoes.com/m/three_kings/|title=Three Kings (1999)|work=[[Rotten Tomatoes]]|accessdate=2014-02-16|archiveurl= https://web.archive.org/web/20140113145421/http://www.rottentomatoes.com/m/three_kings/|archivedate=2014-01-13}}</ref> Ugyanezen honlapon ezzel az eredménnyel az 1999-ben bemutatott filmek között az 5. legjobbnak bizonyult.<ref>{{cite web|url= http://www.rottentomatoes.com/top/bestofrt/?year=1999|title= Top 100 Movies of 1999|work=Rotten Tomatoes|accessdate=2014-02-16|archiveurl= https://web.archive.org/web/20140122174444/http://www.rottentomatoes.com/top/bestofrt/?year=1999|archivedate=2014-01-22}}</ref> Az összefoglaló vélemény szerint a ''Sivatagi cápák „sikeresen gyúrja egy izgalmas, öbölháborúban játszódó filmmé az akció, dráma és vígjáték elemeit.”''<ref name=rottom/> A ''[[Metacritic]]'' nevű weboldalon, amely szintén a kritikákat összegzi, az alkotás 34 bírálat alapján 82 pontot kapott az elérhető 100-ból.<ref>{{cite web|url= http://www.metacritic.com/movie/three-kings|title=Three Kings|work=[[Metacritic]]|accessdate=2014-02-16|archiveurl= https://web.archive.org/web/20140209201952/http://www.metacritic.com/movie/three-kings|archivedate=2014-02-09}}</ref>
 
[[Roger Ebert]] maximálisra értékelte a ''Sivatagi cápák''at, amely szerinte ''„egyfajta különös mestermű, egy őrült háborús film, egymásnak ereszti az akciót és humort, ami végül politikai indulatokba fordul.”'' Dicséri Russell forgatókönyvét, ami az akciót a történet eszközeként kezeli, nem pedig az egész film céljaként. A cselekmény felépítése átlagos, mégis a beleszőtt politikai nézőpont, a karakterek és a váratlanul felbukkanó humor többé teszi annál, a forgatókönyv ''„megújítja a [[közhely|kliséket]].”'' Ebert a karaktereket is dicséri, külön kiemelve, hogy az arab szereplők nem hordozzák a hollywoodi filmekre jellemző [[sztereotípia|sztereotípiákat]]. Kritikáját azzal összegzi, hogy Russell harmadik alkotása, és egyben első stúdiófilmje nemcsak a rendező lelkesedését mutatja, hanem látszik az önuralom is, aminek segítségével ezt a rajongást tudatosan mondanivalója felé irányítja.<ref>{{cite web|url=http://www.rogerebert.com/reviews/three-kings-1999|title=Three Kings|authorlink=Roger Ebert|first=Roger|last=Ebert|work=rogerebert.com|date=1999-10-04|accessdate=2014-02-16|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130622205613/http://www.rogerebert.com/reviews/three-kings-1999|archivedate=2013-06-22}}</ref> ''A John Malkovich-menet'' és a ''[[Magnólia (film)|Magnólia]]'' mögött 1999 3. legjobbjaként említi.<ref>{{cite web|url=http://www.rogerebert.com/rogers-journal/the-best-10-movies-of-1999|title=The Best 10 Movies of 1999|first=Roger|last=Ebert|date=1999-12-31|work=rogerebert.com|accessdate=2014-02-16|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130602150820/http://www.rogerebert.com/rogers-journal/the-best-10-movies-of-1999|archivedate=2013-06-02}}</ref> Todd McCarthy a ''[[Variety]]'' számára írt kritikát, amelyben dicséri a film fekete humorát, meglepő akciójeleneteit, a stílusok keveredését, az éles politikai felhangot, valamint a színészi játékot, a filmzenét és Russell munkáját, ahogy gyorsan és mesterkéltség nélkül szövi filmjébe a mondanivalóját. Az alkotás egyik gyenge pontja számára Archie pálfordulása, ahogy az öncélú küldetést feláldozza a menekültek megmentése érdekében, ami mind a forgatókönyv, mind pedig Clooney karakterábrázolása szerint isalapján logikátlannak hat.<ref>{{cite web|url=http://variety.com/1999/film/reviews/three-kings-1117752173/|title=Review: ‘Three Kings’|work=[[Variety]]|date=1999-09-22|first=Todd|last=McCarthy|accessdate=2014-02-18|archiveurl=http://www.webcitation.org/6NTv9GqY8|archivedate=2014-02-18}}</ref>
 
A [[Turner Classic Movies|TCM]] kritikusa, Jay Carr szerint a ''Sivatagi cápák'' nemcsak az arab témájú filmek sztereotípiáit vetkőzi le, hanem egyben minden idők egyik legjobb háborús filmje, ami azért több a ''[[Kelly hősei]]''nél (1970) vagy a ''[[M*A*S*H]]''-nél (1970), mert nemcsak a háborút, hanem a háborús filmeket is elítéli. ''„Általában a háborús filmek jelentős részét a harcosok hősiességének méltatása teszi ki, és sohasem feszegetik az adott háborúhoz kapcsolódó szélesebb erkölcsi és politikai kérdéseket. ''(...) [A Sivatagi cápák]'' nem vesztegeti az időt, azonnal az asztalra csapja az ötletet, hogy a háborút nem nemes elv, hanem nem kisebb dolog, mint maga a gazdasági opportunizmus idézte elő, és ugyanolyan zavarosan és áttekinthetetlenül zajlott le, mint a [[vietnami háború]].”'' Carr azt is megemlíti a film érdemeként, hogy az mindkét fél — az iraki lázadók és a [[Szaddám Huszein]] oldalán harcoló iraki katonák — nézőpontját bemutatja.<ref>{{cite web|url= http://www.tcm.com/this-month/article/411149%7C387677/Three-Kings.html|title=Three Kings|work=[[Turner Classic Movies|TCM]]| first=Jay|last=Carr|accessdate=2014-02-18|archiveurl= https://web.archive.org/web/20110807140302/http://www.tcm.com/this-month/article/411149%7C387677/Three-Kings.html|archivedate=2011-08-07}}</ref> Szintén az iraki karakterek kidolgozottságát és a harcoló felek hasonlóságának kiemelését dicséri a ''[[The New York Times]]'' kritikusa, David Edelstein: ''„A ''Sivatagi cápák'' nem az első olyan háborúellenes alkotás, amiben az egymással szemben álló felek katonái felismerik saját magukat egymásban a ravasz meghúzása előtt, mégis ez a legeredetibb abból a szempontból, hogy itt ezt a közös fogyasztás szempontjából mutatja be. ''(...)'' Az egyetlen dolog, amiben a farmernadrágokkal a füsttel teli bunkerből menekülni próbáló iraki tiszt és a Louis Vuitton táskákba aranyrudakat pakoló amerikaiak különböznek, az a becsvágy mértéke.”''<ref name=thenytimes>{{cite web|url=http://www.nytimes.com/2003/04/06/movies/film-one-film-two-wars-three-kings.html?src=pm&pagewanted=1|title=Film; One Film, Two Wars, 'Three Kings'|work=[[The New York Times]]|first=David|last=Edelstein|date=2003-04-06|accessdate=2014-02-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140219101509/http://www.nytimes.com/2003/04/06/movies/film-one-film-two-wars-three-kings.html?src=pm&pagewanted=1|archivedate=2014-02-19}}</ref>