„Georg von Reicherstorffer” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: akkor már |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Georg von Reicherstorffer''' ([[Nagyszeben]], 1495. k. – [[Prostějov|Prossnitz]], 1554 k.) erdélyi szász történetíró és térképész.
==Élete==
Apja a nagyszebeni káptalan szolgálatában álló Andreas Reicherstorffer volt; a család Reichesdorfból (Medgyesszék) származott és ezért viselték ezt a nevet. Humanista oktatásban részesült, de erről csak annyi ismert bizonyossággal, hogy 1520. október 25-én beiratkozott a [[bécs]]i egyetemre, de maradtak fenn utalások [[pádua]]i tanulmányokra is. Legkésőbb 1522-re befejezte tanulmányait, mert ettől az évtől kezdve 1525-ig városi írnok volt Nagyszebenben, ahol
1525-től [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Mária magyar királynő]] titkára volt. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király halála után [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] szolgálatába állott és 1527-ben királyi titkár és tanácsos, utóbb erdélyi kincstartó lett. Bél szerint (Notit. novae Tom. I. 455. l.) 1537-ben a kir. magyar kamaránál tanácsos volt.
I. Ferdinánd többször is őt küldte fontosabb ügyekben Erdélybe és Moldvába. 1528-ban erdélyi körutat tett két honfitársa, Sigmund Gross és Martin Maurer társaságában, hogy [[Szapolyai János]] híveit gyengítse és a [[erdélyi szászok|szászokat]] I. Ferdinánd részére megnyerje. A küldetésüket olyan sikeresen teljesítették, hogy előbb [[Brassó]]t, majd a többi szász várost lázították fel az Erdélybe menekült Szapolyai János ellen. A hajthatatlanokat, köztük Morgondai János [[nagysink]]i királybírót és Peter von Tobesdorff (Tóbiássy Péter) eceli őrgerébet eltávolították. A városokat csapataikkal terrorizálták, még a Ferdinánd-párti [[Markus Pemflinger]] nagyszebeni királybíróval is összetűztek.
Reicherstorffer kétszer járt követségben Moldvában. 1527. június 27-én I. Ferdinánd meghatalmazottjaként, [[Pozsony]]on keresztül utazott [[Olmütz]]be, [[Krakkó]]ba, [[Lemberg]]be és [[Bákó]]ba [[Petru Rareș]] moldvai fejedelemhez, hogy vele szövetséget kössön; miután ez megtörtént, [[Brassó]]ba utazott, ahol sikerült a lakosságot Ferdinánd részére megnyernie, de megszerezte a többi szász, illetve az erdélyi főurak rokonszenvét is.
1530 és 1531-ben Olmützben élt és Ferdinánd az erdélyi ügyekben mindenkor kikérte tanácsát. Ferdinándnak tett szolgálatai fejében 1532. július 12-én [[V. Károly német-római császár]] nemesi rangra emelte Nicasius nevű testvérével együtt. 1535-ben visszatért második moldvai küldetéséből, 1543-ig Budán és Olmützben tartózkodott. Életének ebben a nyugodtabb szakaszában írta Erdély és Moldva földrajzáról szóló művét. 1543-ban az esztergomi érsek elbocsátotta a kamarai szolgálatból, viszonylag alacsony járadék biztosítása mellett. Reicherstorffer panaszt tett Ferdinándnál, hivatkozva a király szolgálatában elszenvedett anyagi veszteségeire, de nem járt sikerrel. Ekkor lányához költözött a [[morvaország]]i [[Prostějov|Prossnitz]]ba, és itt töltötte
==Művei==
|